Gyakran érezzük magunkat kellemetlenül ha a férfiak előtt a menstruációról beszélünk, hiszen ez a téma nem érinti őket, nem tartják illendőnek, sőt taszítónak vélik.
A valódi kérdés azonban az, hogy miért hallgatunk arról, amit a a férfiak nem tartanak fontosnak? Miért élveznek elsőbbséget azok a témák, amelyek a férfiakat érintik?
Valaki egyszer azt mondta – minden más lenne ha a férfiak is menstruálnának. Meglehet akkor a tisztasági betétek mindenki számára ingyenesek lennének. A valóság azonban teljesen más.
A világon több mint 500 millió nő él menstruációs szegénységben, amit a higiéniai termékek, a megfelelő tisztálkodási lehetőségek, és a menstruációs oktatás hiánya okoz.
Egyes kutatások szerint a menstruációs szegénység leginkább a nehéz helyzetben lévő lányokat és a mélyszegénységben élő nőket érinti, akik a megfelelő higiéniai termékek hiánya miatt sokszor kénytelenek más megoldásokat használni és papír zsebkendővel, vécépapírral, rongyokkal, zoknikkal próbálják átvészelni a menstruációs napokat. Ezeknek a megoldásokank azonban rengeteg egészségügyi kockázatuk van. A nem megfelelő eszközök használata számtalan fertőzés kiváltó oka lehet, de meddőséget is okozhat. A megfelelő menstruációs termékek hiánya mellett sok nőt érintenek a kedvezőtlen higiéniai körülmények is. A higiéniai eszközök hiánya miatt gyakoriak az iskolából, vagy a munkahelyről való kimaradások is. Mindez nem csak egészségügyi, de komoly pszichológiai terhet is jelent a fiatal lányok és nők számára, hiszen gondot okoz nekik nőiességük megélése, kirekesztve érzik magukat, önbizalomhiánnyal, szégyenérzettel küzdenek.
A menstruáció sok kultúrában még mindig a tabutémák közé tartozik, ezért a nők sok esetben szégyelnek beszélni róla. Annak ellenére, hogy a menstruációs szegénységgel csak az utóbbi években kezdtek el foglalkozni, a téma nem újkeletű és nem csak a fejletlen országokat érinti.
Európán belül Angliában vizsgálták elsőként, hogy a lakosság hány százalékát érinti a menstruációs szegénység. A vizsgálat a tizennégy és huszonegy év közötti lányokat érintette. A Plan International által publikált 2017-es tanulmány eredménye szerint a megkérdezettek tíz százalékával fordult elő, hogy nem volt pénze megvásárolni a szüséges higiéniai termékeket, tizenöt százalékuknak rendszeres gondot okoz az ezekhez való hozzájutás, és tizenkilenc százalékukkal fordult elő, hogy tisztasági betét helyett alternatív megoldásokat kellett alkalmazniuk.
Angilában 2019 óta a középiskolában és a felsőoktatásban tanuló lányok számára ingyenes higiéniai termékeket biztosítanak. Skóciában 2020-tól minden nő számára ingyenesek a menstruációs termékek, Új-Zélandon pedig 2021-től juthatnak hozzá ingyen az iskolák diákjai.
Tény továbbá, hogy amíg Kanadában, Kenyában, Ausztráliában, Indiában, Írországban, az Egyesült Királyságban és Tanzániában áfamentesek, a legtöbb európai országban pedig tíz százalék alatti áfakulcs van az intimhigiéniás termékeken, addig Szerbiában húsz százalékos az áfakulcs.
A Tha Global Menstrual Collective által megindított világkampány célja, hogy a nők számára biztosított megfelelő körülményekkel megszűnjön a mensturációs szegénység. Ennek érdekében a végrehajtandó intézkedéseket is megfogalmazták, mint:
- a menstruációs termékek hozzáférhetőségére és a megfelelő higiéniai körülmények biztosítására vonatkozó kezdeményezés,
- a lányok és nők menstruációs oktatása, a különböző menstruációs zavarok felismerésére vonatkozó edukáció és azok megfelelő kezelése,
- pozitív és támogató környezet teremtése a lányok és nők számára, hogy a nehéz napokon is részt vehessenek minden társadalmi, szakmai, oktatási és egyéb tevékenységben,
- a menstruációra vonatkozó tabuk és megbélyegzések eltörlése
Szerbiában a Gender Knowledge Hub, a nemek egyenjogúságával foglalkozó független kutatóközpont indított hasonló kezdeményezést.
Egyenlőre nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy Szerbiában milyen mértékű a menstruációs szegénység, azonban az Újvidéken, Bosznia és Hercegovinában, valamint a Horvátországban végzett 2022-as kutatás szerint a más városokból érkező egyetemista lányokat, és a hátrányos helyzetben élő nőket érinti leginkább ez a probléma.
Egyes regionális kutatások arra is rámutatnak, hogy a nők egyharmadának takarékoskodnia kell ahhoz, hogy megvásárolhassa a számára megfelelő termékeket, míg tíz százalékuknak erre egyáltalán nincs lehetősége.
A gazdasági válság és a jelenlegi körülmények között nem meglepő ha a mélyszegénység és ezzel együtt a menstruációs szegénység is mindennapos problémává válik és egyre több nőt érint majd hazánakban is.
Pozitív kezdeményezés lenne a menstruációs termékekre vonatkozó húsz százalékos áfakulcs öt százalékosra csökkentése, ami lehetőséget adna sok nő számára, hogy az alapszükséglet többé ne legyen luxus.
