Európában Belgrádban a legszenyezettebb a levegő
Szerbiában a levegő minőségét olyan mérési pontok és helyszínek adatai alapján értékelik, amelyek nem megfelelők a levegőminőség értékelésére, a mintavételhez szükséges szívócsövek pedig az előírtnál nagyobb vagy kisebb távolságra vannak elhelyezve, ugyanakkor a csövek elhelyezése nem teszi lehetővé a szabad levegőáromalást. A mérőpontokon nem mérik az összes előírt szennyező anyag koncentrációját. Többek között ezekre a hiányosságokra mutatott rá az állami felülgyeleti szerv, amely a szerbiai levegőminőség – mérését vizságálta. Arra is rámutattak, hogy egész Szerbia szintjén nincs egységes levegőminőségi mutató.
-Az illetékes hatóságok nem ellenőrizték kellőképpen a levegő védelméről szóló törvény végrehajtását, valamint a szennyező anyagokra vonatkozó adatszolgáltatást, áll többek között az állami felülgyeleti szerv közleményében.
A vizsgálat során kiderült, hogy még mindig nincs teljesen kidolgozva a légszennyezettség szintjének nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló egyedi funkcionális rendszer. Elmondásuk szerint a helyi és országos hálózaton belüli szennyezőanyag – mintavételi mérési pontok és helyszínek meghatározására előírt kritériumoktól eltéréseket tapasztaltak. A levegőminőségre vonatkozó adatok kézbesítésének és feldolgozásának késedelme miatt pedig a levegőminőségi kategóriák listája nem naprakész.
A közegészségügyi intézmények és intézetek nem ugyanazokat a levegőminőségi mutatókat használják a levegőminőség értékelése során. A különösen érzékeny lakossági csoportokra vonatkozó levegőminőségi adatok, az esetleges egészségi hatások és az ajánlott magatartás (a különösen érzékeny csoportokra vonatkozó adatok, a lehetséges tünetek ismertetése, javasolt intézkedések megtétele) egységes vizsgálatára van szükség, amely által a Szerbiai Közegészségügyi Intézet koordinálja és módszertanilag irányítja a közegészségügy területén végzett adat – és információszolgáltatási tevékenységeket, áll az állami felülgyeleti szerv közleményében.
A levegőminőség hatékonyabb kezelése érdekében szükség van egy egyedi levegőminőség-ellenőrző rendszer kialakítására, valamint a lakosság különösen érzékeny csoportjaira vonatkozó levegőminőségi adatok és az egészségre gyakorolt lehetséges hatások jelentési módszereinek létrehozására.
A levegőszennyezés az emberi egészséget veszélyeztető tíz fő globális kockázati tényező egyike.
-Az egészségre gyakorolt hatás szempontjából a legnagyobb problémát a finomrészecskék jelentik, mivel ezek maradnak a legtovább a levegőben, és behatolnak a légzőszervekbe, összetételtől függően eltérő hatásokat okozva. Szerbiában folyamatosan növekszik azoknak a városoknak a száma, amelyekben a III. kategóriába tartozó levegőt észlelik, ahol egy vagy több szennyező anyag határértékét túllépik. Annak ellenére, hogy a minisztérium elkészítette a levegővédelmi program stratégiai javaslatát, a közegészségügy területén a környezeti tényezők javításával és a levegőminőség egészségre gyakorolt hatásának felmérésével kapcsolatos tevékenységek csak részben valósultak meg, írja a közleményben.
A korai elhalálozás és megbetegedés tekintetében a légszennyező anyagok közül a finomrészecskéknek van a legnagyobb hatásuk az egészségünkre. A finomrészecskéknek való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz.
A levegő porrészecske tartalmát Szerbiában csak 12 városban mérik és mindössze hét önkormányzat fogadott el levegőminőséget javító tervezetet.
Belgrádban, Kraljevón, Valjevón, Kragujevacon, Szabadkán, Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica), Pancsován, Užicén, Smederevón és Kosjerićen a levegő minősége már 2018 óta a III. kategóriának felel meg, ami azt jelenti, hogy a megengedett értéknél szennyezettebb.
Európán belül Szerbiában halnak meg évente legtöbben a légszennyezettséghez köthető betegségek következtében. A becslések szerint évente több mint hatezer ember halálát okozza a szerbiai környezet magas szintű szennyezettsége.
Egy nemrég végzett felmérés szerint Belgrádban európai viszonylatban legmagasabb a légszennyezettség ugyanis a finomrészecskék koncentrációja közel 19-szerese az Egészségügyi Világszervezet által megengedett maximumnak.
A légszennyezettség javításának érdekében a szerb kormány egy stratégiai dokumentumot fogadott el, amely előirányozza a levegőminőség javítását célzó intézkedéseket a 2023 és 2030 közötti időszakban. Az akcióterv megvalósítására 2,6 milliárd euróra lesz majd szükség.
