Kitartás és szorgalom a siker kulcsa

Egyedi, különleges, tökéletes – legyen szó menyasszonyi vagy alkalmi ruháról, minden ara, öröanya, első bálozó vagy érettségi bankettező lány álma ez. A péterrévei Sivó Anikónak is ez volt az álma kezdő varrónőként.

• Adán textilszakon tanultam szabászatot. Jó tanárok oktattak, sok tapasztalatot szereztem és borzasztó kitartó voltam: amikor például nem ment az ujjbevarrás, én addig nem nyugodtam, amíg nem sikerült rendesen, elcsavarodás nélkül megvarrnom a ruhát. A mai napig bosszant ez a hiba a konfekciós ruháknál – mondja Anikó.

  

A Just Married szalon tulajdonosa nem csak kitartó, de szorgalmas is: középiskolásként hétköznap tanult, hétvégén egy kávézóban dolgozott, később Adán kezdett el dolgozni egy kötödében. Sokat varrt, gyakorolt otthon, majd belevágott a saját vállalkozásába.

• A testvéremnek kerestünk esküvői ruhát, én segítettem neki ebben. Ő ismerte fel, hogy ez lenne a nekem való vállalkozás, bátorított és segített is a vállalkozás elindításában. Három-négy év kellett ahhoz, hogy kialakuljon a vevőköröm és megismerjenek az vevők. Kislánykori álom volt ez inkább, mint tudatos döntés: már gyerekkoromban is szerettem ruhákat rajzolni, és most is szeretek: követem a trendeket színekből, anyagokból, és figyelem, de nem utánzom a nagy tervezőket – állítja Anikó.

  

Anikó munkáját lassan tíz éve ugyanaz a két varrónő segíti, a sikereket, eredményeket közös érdemnek tartja, és a kínálatot pár éve Lauc Ágota gyöngyfűző fejdíszeivel és ékszereivel tudta kibővíteni.

• Jó lenne még több embert foglalkoztatni, egy szabó és egy munkavezető is sokat segítene abban, hogy én több időt fordíthassak a ruhatervezésre. Nem a varrást szeretném letenni, mert varrni nagyon szeretek! Az állam abban segíthetne a vállalkozóknak, ha olyan körülményeket teremtene, hogy az embereknek legyen több pénzük, és én is tudjak nagyobb fizetést adni a munkatársaimnak. Azt látom, hogy a nagyvárosokban az emberek többet tudnak áldozni az alkalmi ruhákra, felénk viszont ha meg is veszik, csak a fővárosi vagy székvárosi áraknak a töredékét tudják erre szánni – mondja Anikó. Az ügyes kezű varrónő vállalkozása immár 12 éve működik, ami önmagában siker, Anikó mégis kissé elégedetlen: a csalódástól és a pénzügyi kockázattól tartva nem volt bátorsága továbblépni, fejlődni.

• 

Amikor a pályája elején megnyitotta a szalonját, sokan rácsodálkoztak arra, hogy fiatalon, nőként volt ehhez bátorság. Anikó szerint manapság van igény a jó ötletekre, az egyedi, eredeti elképzelésekre.

• Ahhoz, hogy sikerüljön, sokat kell dolgozni. Én évekig mindent félretettem, a munka töltötte ki az életemet, és ennek persze megvolt a hátránya is, mert a rengeteg munka olykor a minőség rovására ment. Nem tudtam nemet mondani, mindent elvállaltam – nagyon tanulságos időszak volt. Náray Tamás divattervező, író, festőművész mondta egyszer azt, hogy az ember többször bánja meg azt, amit nem mert megtenni, mint azt, amit megtettünk az ismeretlen felé. Én is csak azt tudom tanácsolni a fiataloknak, hogy legyenek kitartóak, szorgalmasak és bátrak – lépjenek rá a saját útjukra! – mondja Anikó.

Sadržaj je kreiran u okviru projekta „U sred stvari: Profesionalnim informisanjem ka unapređenju položaja mađarske nacionalne manjine u Srbiji – A dolgok közepébe: Professzionális tájékoztatással a szerbiai magyar nemzeti kisebbség helyzetének a javításáért“ koji je sufinansira Ministarstvo kulture i informisanja. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.