Az Óbecsei Ifjúsági Szervezet (BUM) október 15-én a Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából élt a lehetőséggel, hogy felhívja a lakosság figyelmét a vidéki nők helyzetére és a mindennapi életben felmerülő problémáikra.
Az év folyamán a község hat településéről, több mint 300 nő vett részt a BUM által szervezett, A nők helyzetének megerősítését elősegítő projektum keretében megvalósított tanfolyamokon.
A vidéki nők a lakosság kiszolgáltatott csoportjának számítanak, és a férfiakhoz képest kedvezőtlenebb a szociális és gazdasági helyzetük. Ez abban is megmutatkozik, hogy a nők számára nehezebb a támogatásokhoz való hozzáférés, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, kevesebb esélyt kapnak a fenntartható foglalkoztatásra és a diszkrimináció különféle formáival kell szembenézniük. – áll a Tartományi Nemi Egyenlőségi Intézet közleményében.
– A vidéki nők nem vesznek részt egyenlően a hatalomi pozíciókon és a döntéshozatalokban. A házimunka és a gyermekgondozás szinte kizárólag női munka, amit sok esetben az intenzív mezőgazdasági munka mellett végeznek, miközben általában korlátozottan férnek hozzá a jövedelemhez, a tulajdonhoz és a gazdaságszervezési döntéshozatalhoz. Szerbiában a keresetből és a vagyonból származó bevételek, mint fő bevételi forrás a férfiak többségét érinti, míg a nők számára a fő bevételi források a nyugdíjak és a szociális juttatások.- írja a közleményben.
Csak kevesen rendelkeznek magántulajdonnal, mint a saját földterület, termőföld és ingatlanok (a vidéken élő nők csak az esetek 12 százalékában birtokolnak gazdaságot Szerbiában), emellett helyzetüket meghatározza a közösségi szolgáltatásokhoz való nem megfelelő hozzáférés is, ami növelné a munkaerő-piaci esélyeiket (mint a gyermekek, betegek és idősek gondozási szolgáltatásai), de korlátozzák őket a közlekedési nehézségek is, a jogokról és az elérhető támogatási lehetőségekről való információszerzés, az információs technológiákhoz való hozzáférés, a tudáshoz és az egész életen át tartó tanulási programokhoz való hozzáférés, amelyek lehetőséget teremtenek a fenntartható foglalkoztatásra, önfoglalkoztatásra, szövetkezetek és szociális vállalkozás megindítására.
Annak ellenére, hogy a vidéki nők munkájukkal nagyban hozzájárulnak a mezőgazdasági termeléshez, a kutatások azt mutatják, hogy sokkal kevesebb anyagi segítséget kapnak, és sokkal kevésbé élnek az agrárpolitika adta lehetőségekkel. Az agrárpolitikai intézkedések kedvezményezettjei többnyire a nagyobb gazdaságú, képzettebb és fiatalabb gazdálkodók, általában férfiak, míg a nők alacsonyabb iskolázottságúak, kisebb gazdaságúak és idősebbek.
A falvakban élő nők több mint fele formálisan munkanélküli, egy részüknek egészségbiztosítása sincs, idős korukra pedig gyakran élnek mélyszegénységben. A koronavírus-járvány kezdete óta tovább romlott a helyzetük, mivel növekedett a fizetetlen háztartási és családgondozási feladatok köre, miközben az összezártság sok esetben fokozta a családon belüli erőszak lehetőségét.
A nőknek a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben jelenleg nyújtott támogatások továbbra sem elegendők, célszerű lenne a rendszerszintű támogatások bevezetése, amely hozzájárulna a változásokhoz és a vidéken élők életminőségének javításához.
A tartományi kormány politikája egyedi programokat és intézkedéseket ír elő a nők helyzetének javítására és a kiszolgáltatott csoportok gazdasági szerepvállalásának javítására. Az egyik intézkedés a nemek közötti egyenlőségre reagáló költségvetés-tervezés, amelyet 2015-ben vezettek be. Ennek a közpolitikának a célja, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját beépítse a költségvetések kialakításába a kormányzat minden szintjén, annak értékelésébe és elemzésébe, valamint a bevételek és kiadások szerkezetátalakításába a források egyenletes elosztása érdekében, és az igények kielégítése érdekében, mind a nők, mind a férfiak és különösen a marginalizált társadalmi csoportok esetében.
A Nemi Egyenlőségi Intézet megalakulása óta dolgozik a vidéki nők láthatóságának növelésén, támogatások, oktató és tájékoztató programok által igyekszik javítani a falvakban élő nők helyzetén. Ilyen többek között a házvásárlási támogatás, amely által 2015 óta több mint 327 nő lett ingatlantulajdonos.
A Nemi Egyenlőségi Intézet idén a Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából 2022. október 22-én Zomborban rendezi meg a Vájdasági Nők Alkotóbörzéje című hagyományos rendezvényt. Az eseményre Vajdaság minden tájáról érkeznek és több mint 180 vidéki nőegyesület tagjai mutatkoznak be. Az egyesületek tagjai bemutatják a kézműves és egyéb termékeiket, ezzel is megerősítve kreativitásukat és vállalkozói szellemüket.
A rendezvény alkalmat ad arra is, hogy a látogatók, az önkormányzatok és más intézmények képviselői, a szakmai közvélemény és a média is megismerkedjenek a vidéki nők kreativitásával, hiszen ők is jelentős erőforrást jelentenek a gazdaság, a turizmus és a helyi közösségek fejlődésében.
Október tizenötödikét az ENSZ pekingi női konferenciáján határozták meg a vidéki nők világnapjaként 1995-ben, amikor a kormányok arra is vállalkoztak, hogy a vidéki nők számára egyenlő hozzáférést és teljes körű részvételt biztosítanak a kormányzati struktúrákban, láthatóvá teszik a szükségleteiket, a lehetőségeiket és biztosítják részvételüket a falupolitika fejlesztésében.
Végezetül az Óbecsei Ifjúsági Iroda (BUM) projektjével kapcsoaltban elmondható:
„A családon belüli erőszak megfékezéséhez fontos a nők támogatása és a megfelelő információk átadása“
Idén az Óbecse községhez tartozó falvakban élő nőknek lehetőségük volt részt venni az ingyenes varró-, könyvelő-, üzleti tervírás és adminisztrációs munkákra vonatkozó tanfolyamon, valamint magyar és szerb nyelvtanfolyamon is. A nők helyzetének megerősítését elősegítő projekt keretében pszichológiai tanácsadást is szerveztek, de az óbecsei Szociális Központ munkatársai is ellátogattak a falvakba, hogy bemutassák az intézmény szolgáltatásait és a rendszerben betöltött szerepét és jelentőségét, mindenek előtt a családon belüli erőszak áldozatainak a megsegítése terén.
A nők helyzetének megerősítését elősegítő projektet az Óbecsei Ifjúsági Szervezet az ENSZ Női Szervezetének és Norvégia belgrádi nagykövetségének a támogatása által valósította meg.
A tanfolyamok, műhelymunkák és előadások célja elsősorban az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a nőknek joguk van a döntéshozatalhoz, az oktatáshoz és továbbtanuláshoz, a munkavállaláshoz, és hogy nemet mondjonak az erőszakra, mondta Ana Aćimov a projekt munkatársa.
– Olyan ingyenes tanfolyamokat szerettünk volna biztosítani a falvakban élő nők számára, amelyek később segítséget nyújthatnak a munkavállalás vagy más tipusú vállalkozás esetén. Az önkormányzat minden településén biztosítva van a lehetőség arra, hogy megszervezzük ezeket a képzéseket, amelyekre leggyakrabban a helyi közösségen, ifjúsági klubokban került sor, és igény is mutatkozott irántuk, nyilatkozta Aćimov.
A projekt keretében összesen 300 műhelymunkát tartottak meg.
– A napokban sor kerül az utolsó a műhelymunkákra, ezt követően pedig a tervek szerint ellátogatunk a helyi munkáltatókhoz. Ezáltal a tanfolyamok résztvevői megismerkedhetnek a munkaerőpiaccal, személyesen is kapcsoaltba léphetnek a munkaadókkal. Emellett a projekt vezetői a helyi önkormányzta illetékeseivel közösen összegzik majd az eredményeket, valamint azokat a javaslatokat, amelyek javíthatnak a községben élő nők helyzetén, mondta Aćimov.
Egy dolgozó nő, akinek saját jövedelme van, társasági életet él, önállló és könyebben ki tud állni a saját jogai mellett, mondta Pece Hajnalka, a péterrévei varró tanfolyam résztvevője.
-Az ilyen tanfolyamok, mint amelyeken én is részt vettem, jó alkalmak arra, hogy a nők megértsék, nincsennek egyedül a problémáikkal, hogy mindannyian hasonló, vagy ugyanolyan problémákkal küzdünk, és hogy ezeket a problémákat meg kell oldanunk, nyilatkozta Pece.
Fontos, hogy a falvakban élők számára is elérhetők legyenek a szolgáltatások, amelyek folyamatosan biztosítottak.
-Bármelyik nő lehet erőszak áldozata, ez nem függ az anyagi helyzettől, vagy a képzettségtől. Fontos, hogy mindenki számára, akinek szüksége van ránk elérhetőek legyünk. Az egész csapat számára kihívást jelent olyan nőkkel beszélgetni, akik több szempontból is hátrányos helyzetben vannak. Ezért nagyon fontos, hogy az információk hozzájuk is eljussanak, magyarázta Katarina Stojisavljević az ingyenes tanácsadás pszichológusa.
A BUM szervezet javaslata – biztosítani kell a falvakban élő nők számára is, hogy tájékozódhassanak a szociális védelem által biztosított jogaikról és lehetősgeikről, ugyanakkor tájékoztatni kell őket arról is, hogy kihez fordulhatnak segítségért és tanácsért, amennyiben családon belüli erőszak áldozatai.
