Ha a nő a család oszlopa, akkor a falvakban élő nők a közösség gerince, éppen ezért fontos a vidéki nők szerepének és munkájának megbecsülése, mert a háztartásszervezés mellett ők a falu fennmaradásának kulcstényezői is.
Annak ellenére, hogy egyre inkább csökken a férfi és női nem közötti különbség, a háztartás terén még mindig az a sztereotípia uralkodik, hogy a házimunka a nők feladata. Ráadásul a háziasszonyoknak nincs fizetésük, és nincs egészség- vagy nyugdíjbiztosításuk sem.
A hagyományos szerepmegosztás főként a falvakra jellemző, ahol a vidéki háziasszonyok többnyire fizetetlen háztatási munkát végeznek ráadásul munkaidő nélkül, miközben a gyerekek és az idősek gondozása is az ő feladatuk. A többség pedig emellett mezőgazdsági tevékenységet is folytat.
Azokban a háztartásokban, ahol több generáció él együtt, a női családtagok között megoszlik a házimunka és mindenki a saját munkájáért felelős, ugyanakkor a nők a férfi munkákat is gyakran átveszik, és miközben a háztartásszervezés és a gyermeknevelés a nők feladata, a férfiak felelősek a pénzügyekért.
A vidéki nők számára ugyanakkor kevés a munkalehetőség.
A Jugoszláv Királyság idején Kishegyesen három nagyvállalat is működött, ahol mindenki, aki dolgozni akart, munkát kaphatott, nemtől függetlenül. Az IGM Bácska téglegyárban blokk téglákat gyártottak, emellett működött a Građa-Mont fémipari vállalat, és a Szövetkezet, amely saját malommal, kukorica – és gabonaszárító üzemmel, csirkefarmmal, és inkubátorállomással is rendelkezett. A kilencvenes években azonban a privatzáció során ezek a vállalatok tönkrementek, és napjainkban a fiatalok már Európaszerte keresik a megélhetést biztosító munkahelyet, hiszen a helyi kisvállalkozásokban kevés a munkalehetőség van.
A kishegyesi lakosság gazdsági szerkezetének áttekintése során megerősítést nyert az a tézis is, miszerint a nők az eltartott népesség 63 százalékát teszik ki, mivel a helyi szinten rendelezésre álló állások szerkezete miatt a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni.
Hozzá kell tenni azt is, hogy bár az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent az analfabéták száma, Kishegyes területén még mindig akadnak írástudatlan személyek. A nők esetében 2,7 százalékuk, míg 16 százalékuknak csak alapfokú iskolai végzettsége van. Ugyanakkor a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a nők 57 százaléka vallotta magát számítógépes analfabétának. Mindez korlátozza a foglalkoztatás és a gazdsági függetlenség lehetőségét.
A falvakban működő családi gazdságoknak ugyanakkor leggyakrabban nem a nők a tulajdonosai, ami korlátozza a saját vállalkozás beindítását, vagy az anyagi függetlenség lehetőségét.
Az elmúlt években azonban egyre inkább nő a nők érdeklődése a saját vállalkozás iránt, legyen az gyümölcs- vagy zöldségtermesztés, üvegházi termesztés, méhészet vagy hasonló gazdasági ág. Ebben a tartományi és köztársasági támogatásoknak is nagy szerepük van, amelyek lehetőséget biztosítanak a falvakban élő nők és férfiak számára a saját vállalkozás, vagy a saját gazdaság kialakítására.
A kishegyesi nők a helyi szervezetek és egyesületek keretében is aktívan részt vesznek.
A falvakban élő nők számára a háztartási teendők és a napi feladatok mellett fontosak a társadalmi tevékenységek is. Kishegyesen a legtöbb nő részt vesz a helyi közösség tevékenységeiben, vagy a helyi szervezetek munkájában.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években a migráció miatt jelentősen csökkent a lakosság száma, a helyi civil szervezetek által szervezett rendezvények, és a különböző programok nagy jelentőséggel bírnak a közösség életében. A Nők Kishegyesi Fóruma és a Kishegyesi Nagycsaládosok Egyesülete (KINCSE) számos programot és tevékenységet szervez, amelyekkel segítik a hátrányos helyzetű családokat. A Nők Kishegyesi Fórumának célja elsősorban a nők vidéki környezetben elfoglalt helyzetének javítása, amit többek között különböző tájékoztató programok szervezésével, valamint szakmai előadásokkal, és oktató jellegű programokkal igyekeznek elérni.
Fontos megjegyezni, hogy Kishegyesen 2018 óta működik a CEFIN Pénzügyi Oktatási és Megerősítő Központ is, amely azzal a céllal jött létre, hogy különféle pénzügyi oktatási programok által növelje a lakosság pénzügyi ismereteit, befolyásolja a gazdasági szerepvállalást, fejlessze a vállalkozói szellemet, és támogassa a nemek közötti egyenlőséget. Külön figyelmet fordítanak a nőkre, a nemzeti kisebbségek tagjaira és más marginalizált csoportokra. A nőket érintő legfontosabb célok a társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése, a nők bevonása és aktív részvétele az élet minden szférájában, ugyanakkor a nők, a nemzeti kesebbségek tagjai, valamint a marginalizált és kiszolgáltatott csoportok pénzügyi ismereteinek fejlesztése, a személyes pénzügyek jobb kezelése, valamint a vállalkozói tevékenység fejlesztése.
