Eurómilliókban mérhető minden egyes árvíz okozta kár Szerbiában, csak a 2014-es májusi árvízek idején a legsúlyosabb helyzetbe került 24 községben 1,5 milliárd eurós kárt állapítottak meg a szakértők.
Az utóbbi három évben hatszor hirdettek ki rendívüli árvízhelyzetet Szerbiában, és vannak olyan települések, amelyek minden egyes alkalommal víz alá kerültek. Az Állami Számvevőszék (DRI) erre vonatkozó jelentése szerint minden egyes megelőzésre fordított dinár 3-9 dinár közötti csökkenést eredményezhet az árvíz okozta károkban.
Szerbiában azért is nagy gond az árvízvédelem, mert az árterületek 99 százalékára nem készültek el a kockázati dokumentumok, nincsenek országos lefedettségű kockázatkezelési tervek, hiányzik a vízgazdálkodási közvállalatok közötti együttműködés kereteinek a pontos meghatározása, és az árvízvédelmi objektumok karbantartáshoz szükséges pénznek is csak kevesebb mint a 60 százalékát biztosították az intézményeknek.
Az Állami Számvevőszék arra a megállapításra jutott, hogy nincsenek meg a feltételek a gátak hatékony működtetéséhez, a vízgazdálkodási közvállalatok a védőgátak 2/3-át be sem jegyezték a vízi objektumok országos nyilvántartásába, és olyan gátak is vannak, amelyeket a vízügyi törvény rendelkezései ellenére még mindig nem vettek át irányításra a vízgazdálkodási közvállalatok. A fennálló helyzet miatt megvan annak a kockázata, hogy ezeket a gátakat nem megfelelően igazgatják, és bár alapvető feladatuk az árvíz elleni védelem lenne, több közülük nem is lett része az árvízvédelmi rendszernek.
Пројекат „У фокусу – Fókuszban“ подржава Министарство културе и информисања
