Nem újdonság, hogy egyre kevesebb a gyerek Óbecse községben, ahol mind az alacsony születésszám, mind a lakosság száma és a szegénység nagy gondot jelent.
A mögöttünk hagyott év több kedvezőtlen változást is hozott: az óbecsei egészségházban november óta már csak egy nőgyógyász fogadja a pácienseket, az iskolákba pedig mindenhol legalább egy osztállyal kevesebb diák iratkozott be.
A községi költségvetésben az utóbbi években a szegény gyerekek támogatására is jóval kevesebb pénz jut, mint tíz évvel ezelőtt.
Amikor elkezdődött a Helyi Gyermekjóléti Akcióterv megvalósítása, a költségvetésben kétmillió dinárt szántak rá, miközben az utóbbi években csupán 400 ezer dinár jut ugyanerre a célra, holott egyre több gondot kell orvosolni.
– Ez nem jelent jót a szociálisan veszélyeztettek támogatását illetően, és rossz hatással van a többtagú, szegény családban élő gyerekek jövőjére is – értékelte Šormaz Izabella, a Gyermekbarát Egyesület elnöke.
A Helyi Gyermekjóléti Akcióterv megvalósításával foglalkozó egyesület szerint a község rossz gazdasági helyzete az oka annak, hogy csökken a gyerekek száma az iskolákban, ugyanis sok család külföldön kénytelen keresni a boldogulását.
A Helyi Gyermekjóléti Akcióterv szerzői szerint mielőbb ki kell alakítani egy olyan rendszert, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a szegénységben és szociális kiszorítottságban élő gyerekeket. Ezek a gyerekek gyakran kikerülnek a rendszerből vagy nem is szerepelnek benne, mert nem járnak iskolába, ami mind a gyerekek számára, mind a társadalom számára gondot jelent.
A roma gyerekek a legveszélyeztetettebbek
A Köztársasági Statisztikai Hivatalnak a romainklúzió intézkedéseit követő 2016-os adatai szerint Óbecse községben 842 roma él, közülük 243 nem fejezte be az általános iskolát. Dobrila Đin, az önkormányzat roma kérdésekkel megbízott koordinátora szerint a romák legnagyobb gondja az oktatás, amivel ők is tisztában vannak. A gyermek- és fiatalkorú romák gyakran a családi és társadalmi elvárások között őrlődnek, amelyeknek nehezen tudnak megfelelni.
Dobrila Đin elmondása szerint gyakran sokat kell dolgozni azért, hogy a szülők megértsék: miért fontos a gyerekek társadalmi integrációja és oktatása, hiszen ettől függ az egzisztenciájuk.
A siker érdekében helyi stratégiai dokumentumokra van szükség, amelyek tényleges eredményeket is hozhatnának.
Medijski sadržaj je nastao u okviru projekta „A közpénz átlátható útja: Transparetni put javnog novca“ koji finansira Ministarstvo kulture i informisanja Republike Srbije. Stavovi izneti u medijskom sadržaju nužno ne odražavaju stavove ministarstva
