A DAJE Roma Nők és Gyerekek Központja rendszeres adatgyűjtést végez a szerbiai roma nők és lányok helyzetét illetően.
Az általuk végzett öt éves kutatás eredményeit, amelyet a Kvinna till Kvinna Alapítvány támogatott 2023 október 23-án tették nyilvánossá a Szerb Kultúrális és Média Központban tartott konferencián.
A kutatási adatok azt mutatják, hogy hazánkban a roma nők a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. A roma nők 90 százaléka volt élete során legalább egyszer nemi alapú erőszak áldozata.
A roma közösségekben a legtöbb nő nem tudja felismerni az erőszakos cselekedetek formáit, hiszen a férfiak nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetei normalizálódtak. A pszichológiai erőszakot a nők kétharmada, míg a fizikai erőszakot csak egyharmaduk tudja felismerni. A roma nők csaknem fele nem tartja szexuális erőszaknak a kényszerű nemi érintkezést, mert azt a nők partnerrel szembeni kötelességeként definiálják.
Danica Jovanović a törökbecsei Roma Egyesület koordinátora szerint a roma nők felismerik az erőszakot, de a patriarchális környezetben annak egyes formáit másként értékelik.
-A pofont például nem tartják az erőszak szörnyű formájának, mert a legtöbb roma nő ezt az élményt egyfajta „nevelési intézkedésnek” tekinti, amely nem szűnik meg egész életében. A gazdasági erőszak lassan bekúszik a tudatukba, de a feljelentések esetében még mindig nem definiálható, mert általában arra a következtetésre jutnak a vizságlatok során, hogy az áldozattól megtagadják a megélhetést és a családról való gondoskodást. A szexuális erőszak nagyon gyakori, de nem ismerik fel kellőképpen. A roma nők még házasságban sem értik kellőképpen a „beleegyezés” fogalmát. Igaz, ez magában az ország jogrendszerében is nagy probléma, a szexuális erőszak pedig csak súlyos test elleni bűncselekménynek vagy nemi erőszaknak számít. – mondta Danica Jovanović.
Az adatok szerint a nemi alapú erőszak feismerése és a nemi alapú erőszaknak való kitettség összefügg: azok a nők, akik felismerik a nemi erőszak bizonyos formáit kevésbé hajlandók beszélni a személyes tapasztalataikról. Ebben az összefüggésben a nemi alapú erőszak megelőzése és az ellene való küzdelem egyik fontos tényezője, hogy a nők képesek legyenek feismerni a férfiak által elkövetett erőszakos tetteket.
A roma nők ellen elkövetett nemi alapú erőszakra, vagy diszkriminációra vonatkozó pontos adatok nincsenek, mivel az illetékes intézmények, ahol jogi segítségért fordulhatnak nem vezetnek nyilvántartást a kérelmezők nemzeti hovatartozására vonatkozóan. Ugyanakkor a közintézményeknek, amelyeknek feladata az erőszakot átélő nők támogatása és segítsége, sok esetben előítéleteik vannak a roma nőkkel szemben, valamint az alkalmazottaknak nincs meg a kellő érzékenysége és ismerete a marginalizált csoportokhoz tartozó nőkkel és lányokkal való munkához. A rendőrség és a szociális központ alkalmazottjai nem bíznak meg a roma nőkben, feltételezve, hogy hazudnak annak érdekében, hogy manipulálják az intézményeket és anyagi haszonra tegyenek szert. Ez másodlagos viktimizációhoz és a nők teljes elszigeteltségéhez vezet, ami után még nehezebben lépnek ki az erőszakos kapcsolatból.
Az ország területén több mint 700 olyan informális település található, ahol roma lakosság él rendkívül kedvezőtlen életkörülmények között.
A DAJЕ adatai szerint a roma nők 30 százalékát saját élettársa vagy szülei kényszerítik házasságra vagy élettársi viszonyra, 67 százalékuk kötött gyermekházasságot.
A gyermekházasság számos negatív következménnyel jár a lányok pszichológiai és fizikai egészségére nézve, a korai szexuális tevékenység és terhesség miatt felmerülő egészségügyi kockázatok mellett a korai iskolaelhagyás, az alacsonyabb iskolai végzettség következtében az anyagi függetlenség hiánya miatt jobban ki vannak téve a gazdasági erőszaknak. Ugyanakkor ezen gyermekházasságok esetében gyakoriak a fizikai, pszichológiai és szexuális bántalmazások is. Az adatok azt mutatják, hogy azok a nők, akik tizennyolc éves koruk előtt lépták élettársi kapcsolatba, nagyobb mértékben vannak kitéve a nemi alapú erőszak különböző formáinak a közösségbeli életük során.
-Állami utasítás alapján a szociális központok a gyermekházasságok vagy a korai házastársi kapcsolatok lehetőségének megalapozott gyanuja esetén is azonnal közbeléphetnek. Sajnos ezzel a problematikával nem foglalkozik minden központ, míg mások kompromisszum nélkül hajtják végre az utaítást, ami szintén problémát okoz. Ez egy összetett dolog, amelyet számos gazdasági, társadalmi és vallási tényező befolyásol. A probléma létezik, de szisztematikusan kell megoldani a felek aktív részvételével. Össze kell hangolni a rendőrség, a szociális központ, a községek képviselői, az aktivisták, iskolák, ügyészségek stb. munkáját. Gyakran előfordul, hogy a szülők annak reményében, hogy gyermeküknek jobb életet biztosítanak embercsempészek áldozatává válnak. Szerbiában egyébként 16 éves kortól törvényes házasságot lehet kötni. Ez érinti leginkább a roma lányokat, akik korán kiesnek az oktatási rendszerből, elveszítve ezzel a munkavállaláshoz és megélhetéshez való kilátásokat, így könnyen az erőszak és a szegénység áldozatává válnak. –mondta a törökbecsei egyesület koordinátora.
Szerbia jogszabályai, amelyek a gyermekházasságban élő gyermekek védelmét célozzák, összhangban állnak a nemzetközi normákkal és szabályokkal, a törvény végrehajtása azonban még mindig alacsony szinten van. A kényszerházasságot a Szerb Köztársaság Büntető Törvnykönyvének 187a. cikke, a korai házasságot (házasságon kívüli kapcsolat kiskorúval) pedig a 190. cikkely bünteti.
A törökbecsei Roma Egyesület a tájékoztatás és oktatás mellett jogi segítséget is biztosít a szükségben lévő nők és lányok számára.
-A roma nőmozgalom aktivisátajként arra buzdítom és oktatom a nőket és lányokat, hogy ne engedjenek a közösség elvárásainak a saját életük és boldogulásuk árán, és, hogy ellenálljanak a korai gyermekházasságnak. A törökbecsei Roma Egyesület keretében működik egy SOS telefonszám is, amely a kisebbségek nyelvén is elérhető. Ezen keresztül tanácsadói szolgáltatást, pszichológiai támogatást, valamint jogi segítséget is nyújtunk olyan nők számára, akik gazdasági helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak jogaik megfelelő védelmét. – mondta Danica Jovanović.
A DAJA Roma Nők és Gyerekek Központjának adatai szerint 2020-ban és 2021-ben kényszerházasság bűncselekménye maitt egyetlen büntetőfeljelentés sem érkezett a szerbiai alapügyészségekre. A kiskorúval való házasságon kívüli élettársi kapcsolat bűncselekménye kapcsán 2020-ban 110, 2021-ben pedig 126 feljelentést tettek. A feljelentéseknek kevesebb mint a fele került büntetőeljárás alá.
