A Novi Optimizam mozgalom, A Vajdasági Zöld Háló, a Polgári Kezdeményezések és a Matija Gubec Horvát Művelődési Egyesület november 6-án Női aktivitás falun címmel szervezett beszélgetést vidéki női egyesületek aktivistáival. A találkozó témája a nők családon belüli szerepe, gazdasági helyzete és a környezet hozzájuk való viszonya volt.
Olivera Radovanović (Vajdasági Zöld Háló) arról beszélt, hogy a nők alkotják a falu gerincét.
-
A nők falun hatalmas nyomás alatt élnek. Most nem is elsősorban a fizikai bántalmazásra, hanem a politikai bántalmazásra gondolok. A nőket valóban arra kell ítélni, hogy ne legyenek hatással a helyi politikára? Úton-útfélen akadályozzák őket azért, mert nem részei a hatalmi pártnak – mondta.
Ksenija Grujić, a botoši Szorgos Kezek Egyesület tagja ezt a saját bőrén érezte meg, amikor elindult a helyi közösségi választáson. Azt tapasztalta: falun nem nézik el egy nőnek azt, ha ki akarja venni a részét a közügyekből – elmondása szerint annak is lehetnek majd következményei, hogy részt vett ezen a találkozón.
Ljiljana Gusić, a stanišići Udahni život képviseletében arról beszélt, hogy falun a nőknek minden nap el kell számolnia azzal, hogy miért és hova mennek, és közügyekkel, aktivizmussal csak az után foglalkozhatnak, ha megfőztek, rendbe tették a házat, a ruhákat, a kertet, a férjet, a gyerekeket, az apóst és az anyóst.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a női szervezetek működésére általában nincs elég pénz, emellett az is gyakran előfordul, hogy a pénzt olyan újonnan alakult egyesületeknek a számlájára utalják, amelyek a hatalmi párt holdudvarához tartoznak.
Az igazi szegénység az emberi jogok csorbulása
Senka Jankov szociológiaprofesszor szerint akkor fognak bővülni a lehetőségek, ha a nők tájékozottabbak lesznek a saját jogaikat illetően.
-
Nagy gond az, hogy a nőket úgy nevelik: ők a családban segítő tényezők. Dolgoznak otthon, a családi gazdaságban, gyerekeket nevelnek, kiszolgálják a férjüket, de a közéletben láthatatlanok, és nem tudják megfizettetni a munkájukat. Egész életükben dolgoznak, de nem jogosultak nyugdíjra és betegbiztosításra, mert nincsenek bejelentve – mondta el Senka Jankov.
Aida Ćorović emberjogi aktivista szerint az igazi szegénységet nem a pénzhiány, hanem az emberi jogok csorbulása jelenti – a világ akkor lesz jobb hely, ha a nők érvényesíteni tudják majd a jogaikat. Jelena Obućina, a Newsmax Adria újságírója úgy véli, hogy már a gyerekeket úgy kell nevelni, hogy a fiúk és a lányok egyformán fontosak, és a nőknek politikailag is aktív szerepet kell vállalniuk.
Ladislav Suknović, a Matija Gubec Horvát Művelődési Egyesület elnöke szerint egy fontos kérdést kellene mindenkinek feltennie: Milyen nőnek, anyának, nagymamának lenni Szerbiában, Vajdaságban, egy falusi környezetben, és vajon milyen horvát, bunyevác, magyar, szlovák vagy más nemzetiségű nőnek lenni egy kis közösségben?
Főleg idősebb asszonyok mennek el napszámosnak
Arról, hogy milyen egy napszámosként dolgozó vajdasági magyar nő élete, az észak-bánáti Fejős Magdolna bandagazda beszélt nemrégiben.
-
Manapság egyre nehezebb összetoborozni az embereket. A fiatalok nem szívesen vállalják a fizikai munkát, egész nap görnyedni kell a paprikaföldön, habár már kiegyeztünk a gazdával, hogy napi nyolc órát dolgozunk. Mifelénk Bánátban a napszám már hosszabb ideje 2400 dinár, de sokak számára ez sem elég vonzó. Főleg az idősebb korosztály vállal napszámosmunkát, akik különben otthon lennének, nincsenek vagy nem is voltak hosszabb ideig munkaviszonyban. Főleg asszonyok, háziasszonyok vannak a csapatban, de a jó erőben lévő, egészséges nyugdíjasok is vállalnak még napszámosmunkát. Szükség van az alacsony nyugdíjak kiegészítésére, mert minden drágul napról napra – mondja Fejős Magdolna.
Vrábel Muhi Ilona is nyugdíjas, aki rendszeresen eljár napszámba.
– Három éve nyugdíjas vagyok, de amíg erővel bírom, eljárok napszámba. Megszoktam a fizikai munkát, 65 éves vagyok, ebben nőttem fel, nem esik nehezemre az egész napos hajlongás, paprikaszedés. Jól érzem magam a határban, egészséges levegőn vagyunk, a társaság is jó, munkával gyorsan elszáll a nap – mondja Ilona asszony.
Sadržaj je kreiran u okviru projekta „U sred stvari: Profesionalnim informisanjem ka unapređenju položaja mađarske nacionalne manjine u Srbiji – A dolgok közepébe: Professzionális tájékoztatással a szerbiai magyar nemzeti kisebbség helyzetének a javításáért“ koji je sufinansira Ministarstvo kulture i informisanja. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.