Az ipari hulladékgazdálkodás hatékony ellenőrzése híján öt év alatt 6,7 milliárd dináros kár érte Szerbia költségvetését – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, melynek adatai szerint tavaly az országban 11,6 millió tonna, azaz lakosonként 1,7 tonna hulladék keletkezett, ebből több mint 9 millió volt ipari hulladék.
Duško Pejović ÁSZ-elnök szerint 90.000 tonna – elsősorban ugyancsak ipari jellegű – hulladék veszélyesnek minősül.
Pejović állítása szerint az ország legnagyobb ipari szennyezője a Szerbiai Villanygazdaság, amely csak tavaly 7,5 millió tonna hamut állított elő, ennek 93 százaléka az obrenovaci és kostolaci hőerőművekből származik. Az előző három év alatt kitermelt 20,73 millió tonna hamunak mindössze a 2,5 százalékát vásárolták meg cement-, illetve téglagyárak. A Szerbiai Villanygazdaság hamuhulladékának a tárolása 2016 és 2018 között 9,4 milliárd dinárba került.
2014 és 2018 között az ipari hulladékgazdálkodás hatékony ellenőrzésének az elmaradása miatt 6,7 milliárd dináros kár érte a költségvetést, és ebből a pénzből 57 óvodát lehetett volna felépíteni – állítja Pejović.
Goran Čabarkapa revizor tájékoztatása szerint Szerbiában számos hulladékkezelési tervdokumentum hiányzik, nagyon ritkán használják fel nyersanyagként a hulladékot, és nincsenek eszközök a veszélyes hulladék kezelésére, ami veszélyt jelent a környezetre és az emberek egészségére is.
Az Eurostat 2016-os adatai szerint Szerbia azok közé az euópai országok közé tartozik, amelyek a legkisebb arányban hasznosítják újra a hulladékot. Szlovénia az élvonalhoz tartozik, ugyanis a hulladék 95 százalékát feldolgozzák.
A hatékonyabb ipari hulladékkezelés érdekében az ÁSZ ajánlásokat tett a Környezetvédelmi Minisztériumnak, a tartományi urbanisztikai és környezetvédelmi titkárságnak, a Környezetvédelmi Ügynökségnek és a Szerbiai Villanygazdaságnak.
Пројекат „У фокусу – Fókuszban“ подржава Министарство културе и информисања
