Vajon mi történik a megunt, kidobott ruhadarabokkal?
A környezetszennyezésről beszélve a legtöbben elsősorban a műanyag, a papír, a fém és az üveghulladék problémájára gondolunk. De vajon hányan foglalkoznak a ruhanemű hulladékkal? Vajon az emberek többségében felmerül milyen hasással vannak a kidobott ruhák a környezetre? De nem csak a kidobott ruhák. Azt vajon hányan tudják, hogy a ruhagyártás milyen mértékben emészti fel a természeti kincseket?
A ruhanemű hulladék problémája napjaink egyik legsürgetőbb környezeti kihívása, amely egyre nagyobb globális figyelmet kap. A divatipar hatalmas mértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez, és a fogyasztói társadalom által generált ruha-hulladék mennyisége évente egyre nő.
A gyors divat (fast fashion) iparága, amely a rövid életciklusú termékek gyors előállítására épít, rendkívül káros hatással van a környezetre és a társadalomra.
Az Európai Parlament A textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatása című tanulmányában részletes beszámolót ad arról, milyen mértékben használja fel a textilipar a természeti kincseket.
A textilipar a harmadik legnagyobb vízfelhasználó.
A ruhagyártáshoz temérdek vizet használnak fel, nem beszélve a komoly szénlábnyomról, amely a gyártás során fennmarad. Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség. Ez a mennyiség egy ember 2,5 évi ivóvízigénye.
A fast fashion a tömeggyártáson, az alacsony árakon és a nagy eladási mennyiségen alapul, ezért a pamut helyett más szintetikus anyagokat használnak fel. A szintetikus termékek mosása révén évente több mint félmillió tonna mikroműanyag halmozódott fel az óceánok fenekén.
Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 ezer mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek legtöbbször bekerülnek az élelmiszerláncba.
Ugyanakkor a tanulmány arra is rávilágít, milyen mértékű légszennyezést okoz a textilipar. Az Európai Környezetvédelmi Ügynokség adatai szerint 2020-ban az európai únióban történt textilvásárlások személyenként körülbelül 270 kg CO2-kibocsátást eredményeztek, ami azt jelenti, hogy csak az únió területén vásárolt textiltermékek 121 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelősek.
Mindeközben a világ ruhanemű-hulladékának mennyisége évről évre drámaian növekszik. A statisztikák szerint évente körülbelül 92 millió tonna ruha kerül a hulladéklerakókba világszerte, és a becslések szerint ez a szám 2030-ra több mint 134 millió tonnára nőhet. Az Egyesült Államokban és Európában évente fejenként több mint 10 kilogramm ruhát dobnak ki, míg a fejlettebb országokban ez a szám még magasabb lehet.
A ruhanemű hulladék csökkentésében kulcsszerepe van a fogyasztói magatartás megváltoztatásának. A tudatos vásárlás, a minőségre és tartósságra helyezett hangsúly, a ruhák javítása és újrahasználata, valamint a hulladék minimalizálása mind hozzájárulhatnak a probléma kezeléséhez. A tudatos fogyasztók egyre inkább a fenntartható márkákra és a helyi termelésre összpontosítanak, míg mások a használt ruhák vásárlására és a ruhák cseréjére helyezik a hangsúlyt.
A divatipar mellett az állami intézmények és a helyi közösségek is szerepet játszhatnak a ruhanemű hulladék problémájának megoldásában. Az olyan kezdeményezések, mint a használt ruhák gyűjtése, az újrahasznosító rendszerek kialakítása és a környezetbarát gyártási technológiák támogatása segíthetnek csökkenteni a hulladék mennyiségét.
Óbecse község területén több olyan civil szervezet is működik, ahol a már megunt, nem használt ruhaneműt tovább lehet adni. Ezek a kezdeményezések amellett, hogy elősegítik a textilhulladék mennyiségének a csökkenését, hozzájárulnak a szociálisan érzékeny rétegek támogatásához is.
A Gyermekbarátok Egyesületében évente több száz gyerkőc számára biztosítanak ruhaneműt a téli és nyári hónapokra egyaránt. Az egész éves gyűjtés keretében több ezer textildarab kerül az egyesülerhez.
-Jól megőrzött ruhákat, lábbeliket is gyűjtünk. Fontos, hogy támogassuk főként azokat a több gyermekes családokat, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy a gyorsan kinőtt gyerekruhákat havi szinten cseréljék újakra. Szerencsére a község polgáraira számíthatunk ilyen téren és az általuk behozott ruhákat az egyeület önkéntesei koroszály szerint átválogatják és eljuttatják azokhoz akiknek szükségük van rá, mondta Šormaz Izabella az egyesület elnöke.
Hasonló tevékenységet folytat az Óbecsei Humánus Emberek Egyesülete is, amely idén nyitotta meg adományboltját.
-Észrevettük, hogy sok olyan család van, ahol kevés a fizetés, sok a gyerek és szerintem az ilyen családoknak van leginkább szükségük az ilyen segítségre, mondta Szabó Amália, az egyesület elnöke, aki minden munkanapon szívesen várja azokat, akiknek szükségük van valamire.
Az óbecsei Caritas házban is szívesen fogadják az adományokat, de a vásárlókat is. Itt ugyanis apró pénzekért lehet használt, de jó állapotú ruhaneműket vásárolni.
-Anyukám olykor itt vásárol nekem ruhákat. Ezt a bagylos pólót nagyon szeretem, és csak száz dinár volt, meséli N.A., aki épp egy szép kistáskát választott ki magának a Caritasban.
Az itt szervezett tavaszi és táli vásárok alkalmával is számos látogató jön ide, hiszen a téli kavátoktól a nyári felsőkig sokminden található itt és ahogyan mondani szokták, ami az egyiknek szemét, az a másiknak kincs lehet még.
A használt ruhák ilyen módon való újrahasználata elősegíti, hogy kevesebb textilhulladék kerüljön a szeméttelepre.
-Nekem semmi bajom a használt ruhákkal. Ha olyan dologra akadok, amely szép, és jól megőrzött ruhadarab, ami ráadásul még tetszik is, vétek lenne nem megvenni. Sokkal szívesebben vásárlok a second hand üzletekben, hiszen ott kincsekre lehet bukkani. Ráadásul az is jólesik, mikor mindössze 1000-1500 dinárból összeállítok egy új szettet, ami újan akár több ezer dinárba is kerülne, meséli T.K. miközben a helyi second hand üzletben kutat a legújabb kincs után.
Hazánkban a másodkézből árúsított ruhák leginkább a fejletebb európai országokból érkeznek.
Szerbiában az APR adatai alapján jelenleg több mint 800 olyan cég működik, amelyek kizárólag importált, használt ruházati cikkek viszonteladásával foglalkozik.
Nenad Karić több éve működteti sikeresen second hand üzletét. Elmondása szerint vannak akik nem szívesen vásárolnak használt ruhákat.
-Sokan vélik úgy, hogy koszos, szakadt holmik vannak az ilyen üzletekben. Azonban a külföldről behozott használt ruhadarabok gondos ellenőrzésen, tisztításon esnek át, így nincs ok aggodalomra, magyarázza Nenad.
– Vannak akik nem átlátszó zacskót kérnek vásárláskor, mert talán kellemetlen számukra, hogy hazsnált ruhákat vásároltak. Mások viszont nagy örömmel távoznak, boldogok, hogy apró pénzért minőséges, márkás ruhadarabokat vettek, mondta Nenad.
A second hand üzletek melett az online kereskedelem is egyre elterjedtebbé válik és egyre többen hazsnálják az online piactereket, a közösségi médiát, például a Facebook csoportokat a használt ruhák vásárlására és eladására.
Összeségében elmondható, hogy a használt ruhák kereskedelme az egyik leghatékonyabb módja a környezetvédelmi hatások csökkentésének, mivel elősegíti a textil újrahasználatát, csökkenti a hulladékot, és csökkenti a textilgyártás szükségességét, ami jelentős környezeti terhet ró a bolygóra.
