2011 óta csökkenőben van a munkanélküliség Vajdaságban, de eközben emelkedett a magasan képzett munkanélküli nők száma: 10 évvel ezelőtt ez az arány nem érte el a 60 százalékot, az idén októberben viszont elérte a 65 százalékot – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Vajdaságban jelenleg 8133 ilyen nő van.
Ezek az adatok különösen azért aggasztók, mert az elmúlt 10 évben intézményi szinten dolgoztak a nemi egyenjogúság megteremtésén.
2015 óta fokozatosan vezették be az országban a nemi szempontból felelősségteljes költségvetés-tervezést, ennek megfelelően az elmúlt hat évben a tartományi intézmények is ösztönözték a nemi egyenjogúságot, főleg a nők – közöttük is elsősorban a marginalizált csoportok – foglalkoztatását. A magasan képzett munkanélküli nők foglalkoztatási statisztikái ennek ellenére tovább romlottak.
„A programunk szerint a foglalkoztatásban előnyt kellene, hogy élvezzenek a gyermeküket egyedül nevelő nők, a falun élő nők, de a magasan képzettek nem szerepelnek közöttük” – tájékoztatta a VOICE-t a tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkárság, amely a vajdasági foglalkoztatáspolitikáéért is felelős.
Riportalanyunk, a Csókán élő M.B. nem szerette volna teljes névvel felvállalni a nyilvánosságot, de azt elmondta: 2012-ben, az egyetem elvégzése után fél évvel el tudott helyezkedni a szakmájában, és 2018 nyaráig kémiatanárként dolgozott egy iskolában. Ekkor szülési szabadságra ment, de annak lejárta után a tanintézmény nem hosszabbította meg határozott idejű szerződését.
-Folyamatosan figyelem az álláshirdetéseket és pályázok is, de általában a jelenti a legnagyobb gondot a munkáltatók számára, hogy gyermekét egyedül nevelő édesanya vagyok, akinek nincs segítsége, ha a gyermeke megbetegszik, ezért nem tudok állandóan rendelkezésre állni. Olyan állásokat is megpályáztam, amelyek nem követeltek egyetemi végzettséget, de csak rossz tapasztalatokat szereztem amiatt, hogy elvált nő vagyok – állítja riportalanyunk.
A Nemi Egyenjogúság Intézet foglalkoztatás terén elsősorban a falun élő nőkkel, a roma nőkkel, a fogyatékkal élő és más, többszörösen diszkriminált nőkkel foglalkozik. Az utóbbi öt évben ezek mellett a csoportok mellett a női vállalkozókat is felkarolták, nekik és más polgári csoportoknak, illetve női egyesületeknek pályázatok útján vissza nem térítendő támogatásokat nyújtanak.
A magyarkanizsai J. K. idegenforgalmi szakon diplomázott az egyetemen, de az elmúlt csaknem egy évtizedben nem talált a végzettségének megfelelő állást: eladóként, közvéleménykutatóként, benzinkutasként is dolgozott.
-Mindenhol tapasztalatot várnak el a szakmámban, de lehetőséget nem kapok annak a megszerzésére. Az állásinterjúkon rendre diszkriminatív kérdéseket szegeznek nekem: azt szeretnék tudni, hogy férjnél vagyok-e, van-e gyermekem és hasonlók. A mobing majdnem minden ilyen esetben, kisebb-nagyobb mértékben megjelenik – állítja.
A tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkárság idén elfogadott tartományi foglalkoztatási akciótervében prioritásként szerepel a fiatalok és a nehezen foglalkoztatható nők (fogyatékkal élők, roma nők, családon belüli erőszak áldozatai, gyermekét egyedül nevelő nők, 30 év alatti és 50 év feletti nők) helyzetének a javítása, de a magasan képzett nők foglalkoztatását ez az intézmény sem tartotta kiemelt problémának.
A nemi szempontból felelősségteljes, 2020-as évre vonatkozó költségvetés-tervezés bevezetéséről szóló jelentés szerint, amelyet a Nemi Egyenjogúsági Koordinációs Testület, a Pénzügyminisztérium és a UN Women szervezet készített, a vajdasági intézmények meglehetőségen jól szerepeltek. Višnja Baćanović, a Gender Knowledge Hub független kutatóközpont munkatársa szerint Vajdaság ebben a tekintetben a legjobban teljesít a régióban.
– A tartományi pénzügyi titkárság egy olyan szoftvert is bevezetett, amellyel követni lehet a nemi szempontból felelősségteljes költségvetési programok pénzügyi teljesítését. Ezzel a módszerrel – a foglalkoztatási programokkal, az apák erőteljesebb bevonásával a szülői feladatok ellátásába – meg lehet oldani a magasan képzett munkanélküli nők problémáját Vajdaságban – állítja Višnja Baćanović.
Ami a szakképzetlen vagy a félig szakképzett nők munkavállalási lehetőségeit illeti, az ő helyzetük sem javult az elmúlt 10 évben, azzal a különbséggel, hogy ebben a kategóriában a női és a férfi munkanélküliek száma nagyjából azonos.
Sadržaj je kreiran u okviru projekta „U sred stvari: Profesionalnim informisanjem ka unapređenju položaja mađarske nacionalne manjine u Srbiji – A dolgok közepébe: Professzionális tájékoztatással a szerbiai magyar nemzeti kisebbség helyzetének a javításáért“ koji je sufinansira Ministarstvo kulture i informisanja. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.
