Minden évben szerte a nagyvilágban, ahol csak élnek magyarok, november 13-án emlékeznek a magyar nyelv napjára. Ugyanis az Országgyűlés 2011- ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem ráirányuljon a magyar nyelvre, amely kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapja.
Óbecsén a Than Emlékházban Pillanaképek a magyarok írásbeliségéről címmel Dr. Csáky S. Piroska, a Magyar Kultúra Lovagja díjas, nyugalmazott egyetemi tanár anyanyelvünkről tartott előadást vetítés kíséretében. Először is Kollár Karolina a Than Emlékház szervezője köszöntötte a tanárnőt. A tanárnő örömét fejezte ki, hogy itt, Óbecsén, a szülővárosában tarthat újra előadást.
– Mindig szerettem a könyvek közt lenni – kezdte az előadását –, s szerencsésnek érzem magam, hogy egész életemben köztük lehettem, s lehetek most is. Majd említette, hogy Magyarországon kívül a világ minden táján élnek még magyarok: a régi Jugoszlávia területén, Európában, Afrikában, Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában, s megőrizték anyanyelvünk tisztaságát. Ezután végigkísérhettük anyanyelvünk fejlődését korokon át. Szólt a rovásírásról, az első írásos emlékeinkről. Mindezt a kivetítőn láthattuk is.
– A rovásírás nem volt alkalmas összefüggő szöveg rögzítésére – folytatta.
– A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve lehet megtalálni. Szólt a kézzel írott első magyar nyelvemlékünkről, A tihanyi apátság alapítóleveléről,a Halotti beszéd és könyörgésről, az első versről az Ómagyar Mária siralomról…A kódexekről, a kézzel írott alkotásokról…A másolók szépen kicifrázták az első kezdőbetűt…Ezt iniciálénak hívjuk… Mátyás király 2500 kötetnyi, kézzel írott könyvtáráráról is hallottunk, a Jókai kódexben lévő Szent Ferenc legendájáról… Majd a nyelvújítók koráról, Kazinczy Ferencről, Kölcsey Ferencről, a Himnusz írójáról… Szólt a jelen kori elektronikus könyvek előnyéről és hátrányáról, a SMS-üzenetekről, mely igen rongálja nyelvünket. Hogy mit üzen a Jó Pajtás olvasóinak?
– Ápolni kell anyanyelvünket, gyomlálni kell a hibákat, hogy megmaradjon az utánunk jövő nemzedékek számára is ízesnek, szépnek, ahogyan irodalmunk nagyjai használták műveikben. Szép előadás volt, jó volt újra hallani nyelvünk fejlődéséről…
Koncz Erzsébet