A testtömegindex (BMI) szerint a megkérdezett fiatalok 13 százaléka alultáplált, 30,7 százalékuk stressz-szintje normális, és 32,1 százalékuk szenved súlyos szorongástól. Vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy milyen állapotban vannak a fiatalok Szerbiában?

2020-ban és 2021-ben megtapasztalhattuk, hogy az egészség több mint a betegség elkerülése: tulajdonképpen a teljes fizikai, lelki és szociális jólét állapotáról van szó. Tekintettel arra, hogy a fiatalok saját igényekkel rendelkező társadalmi csoport, a fiatalok egészségi állapotának külön figyelmet kell szentelni. Ebből az okból kifolyólag a Szerbiai Fiatalok Ernyőszervezete A fiatalok helyzete és igényei Szerbiában címmel szervezett kutatást a fiatalok egészségéről, amivel arra szeretnék felhívni az illetékes intézmények és az ifjúságpolitika vezetőinek a figyelmét, hogy a fiatalok számára megfelelő rendszertámogatást kell nyújtani ezen a téren.

A kutatás eredményeit december 24-én mutatták be a Média Központban, ahol kiderült, hogy miként vélekednek saját egészségi állapotukról a fiatalok, milyen tapasztalatokat szereztek az oltással és a COVID-19 járvánnyal kapcsolatosan, milyen életstílust folytatnak és mennyire törődnek a fizikai és mentális egészségükkel. A statisztikai adatokon túl a kutatás konkrét ajánlásokat is tesz arra vonatkozóan, hogy intézményi támogatással miként lehet javítani a fiatalok egészségi állapotán.

A Galenika vállalat támogatásával megvalósult kutatásban 1021 szerbiai fiatal vett részt, és az alábbi eredményekre jutottak:

Az egészségi állapot önértékelése és a COVID-19

  • A megkérdezett fiataloknak több mint a fele (58%) valószínűleg vagy biztosan átesett a COVID-19 fertőzésen a kutatást megelőzően (2021 augusztusa-szeptembere)
  • A fiatalok 72%-a úgy nyilatkozott, hogy a szűkebb család vagy a közös háztartás valamelyik tagja valószínűleg vagy biztosan átesett a COVID-19 fertőzésen.
  • A nagykorú fiataloknak valamivel kevesebb, mint a fele (48%) felvette az oltást, 52%-uk viszont nem.
  • A fiataloknak csaknem a fele (49%) véli úgy, hogy a COVID-19 elleni oltások hatásosak a járvány elleni küzdelemben, 19%-uk ellenzi az oltást és 32%-uknak nincs kialakult véleménye róla.
  • Az oltásellenesség vagy a semlegesség leggyakoribb okai a következők voltak: bizalmatlanság a vakcina hatásosságával szemben (18%), hiányos vagy megbízhatatlan információk (17%), félelem az oltás nem kívánatos mellékhatásaitól (15%).

A fiatalok életstílusai

  • Ötből négy fiatal (80,0%) a hét folyamán időnként, minden harmadik fiatal (34,9%) minden nap dohányfüstös helyen tartózkodik.
  • A fiatalok 66,7%-ának normális tartományban van a testtömegindexe, minden ötödik fiatal (20,4%) túlsúlyos.
  • Annak oka, hogy a fiatalok keveset sportolnak, az edzések magas ára (10%), a megfelelő hely hiánya (15%), a társaság hiánya sportoláskor (21%), az időhiány (51%) és a fáradtság (45%) volt.
  • Az alábbi okok miatt sportolnak a fiatalok: szebb külső (38%), egészségtudatos életmód (34%), a mozgás szeretete (21%) és a környezet (7%).

A fiatalok szexuális és reproduktív egészsége

  • A szexuálisan aktív fiatalok az alábbi okok miatt nem élnek a fogamzásgátlás korszerű lehetőségeivel: az esetek 69,8%-ában előnyben részesítik a hagyományos módszereket (megszakított közösülés, illetve a termékeny napokon történő önmegtartóztatás), hiányosak az ismereteik a szexuális és a reproduktív egészségről (65,4%) vagy nincs elég pénzük a korszerű fogamzásgátlásra (29,6%).
  • A kutatás előtti hat hónapban a megkérdezetteknek csupán a 26%-a járt nőgyógyásznál vagy urológusnál (17,8%-uk magánrendelésben, 8,2%-uk közegészségügyi intézményben), 56,7%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy nem volt szükségük nőgyógyászra vagy urológusra.

A fiatalok mentális egészsége

  • A fiatalok kevesebb, mint a harmada (30,7%) élt át normális szintű stresszt.
  • A megkérdezettek 68,5%-a szenvedett szorongástól.
  • A megkérdezettek több mint a felének (51,9%) volt mérsékelt vagy súlyos depressziója.
  • A megkérdezettek 34,2%-a nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi hat hónapban szükségük lett volna pszichológusra vagy pszichoterapeutára, de nem fordultak szakemberhez.

Egyéb

  • A fiatalok 55,3%-a ritkán vagy sosem használja a közösségi hálót egészséggel vagy más hasonló témákkal kapcsolatos információk megszerzésére.
  • A fiataloknak csupán a 28,3%-a jár rendszeresen fogorvoshoz, hogy leellenőrizze fogainak az állapotát.

A Szerbiai Fiatalok Ernyőszervezetének fiatalokra vonatkozó adatai nem maradnak száraz statisztikai adatok: a szervezet következtetéseket is levon a kutatás eredményeiből és a helyzet javítása érdekében ajánlásokat dolgoz ki az intézményeknek.

A fiataloknak a legfontosabb érték a személyi szabadság

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a fiatalok milyen társadalmi értékeket tartanak fontosnak, és közéleti kérdésekről is faggatták őket. A legtöbbjük szerint a hatalomgyakorlás legjobb módja a demokrácia (44%), ugyanakkor úgy vélik, hogy Szerbiának erős vezetőre van szüksége (49%). Ami a társadalmi értékeket illeti, a legfontosabbnak a személyes szabadságot (4,63%), a környezetvédelmet (4,55%), a korrupció felszámolását (4,38%) tartották, a lista alján pedig a vallás és a vallási csoportokhoz való tartozás (2,71%), a hagyomány és a hagyományos értékek (3,22%) és a nemzet, illetve a nemzethez való tartozás (3,29%) szerepelt.

A nemi egyenjogúság és a nők helyzetének a megítélésében jelentős eltérést lehet tapasztalni a fiatal nők és férfiak között: az előbbiek közül jóval többen látják úgy, hogy a nők hátrányos, diszkriminatív helyzetben vannak Szerbiában a férfiakhoz képest.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondolnak a fiatalok az Európai Unióról: a válaszaikból az derül ki, hogy nagyjából a felük (49%) semlegesen viszonyul az EU-hoz, 30%-uknak negatív, 21%-uknak pedig pozitív véleménye van róla – az egy évvel korábbi adatokhoz képest a negatív reakciók számottevően csökkentek, a semleges válaszok száma pedig jelentős mértékben nőtt. Szerbia uniós csatlakozását a fiatalok 39%-a támogatja, 33%-a ellenzi és 28%-ának nincs róla véleménye. Amikor azt kérdezték tőlük, hogy szerintük Szerbia miért nem lett még mindig az EU tagja, a legtöbben (58,1%) azon a véleményen voltak, hogy ennek oka az, hogy nem ismeri el Koszovó függetlenségét, 57,9%-uk viszont úgy gondolta, hogy azért, mert Szerbia nem hajtotta végre a csatlakozáshoz szükséges összes reformot.

POSTAVI ODGOVOR

молимо унесите свој коментар!
овдје унесите своје име