Évente átlagosan több mint 2000 magyar hagyja el a Vajdságot
Tíz év alatt több mint 27 százalékkal csökkent a vajdasági magyarok létszámaránya. A 2022-es népszámlálási adatok szerint 182.000 magyar él Vajdaságban, mint 2011-ben, ami a vajdasági magyarság drasztikus csökkenéséről árulkodik.
A népszámlálási adatok azért is jelentősek, mert fontosak lehetnek a kisebbségi jogok és a kisebbségi igények támogatását illetően, ugyanakkor gyakran befolyásolják a kisebbségi politikák és társadalmi kérdések kezelését is.
A témával kapcsolatban szociológusok, politológusok és demográfusok is elmondták véleményüket az óbecsén tartott Kontrapunkt keretében, amelyet a Híd folyóirat szervezett.
-Az 1960-as évektől kezdve csökken a vajdasági magyarság létszáma és ez gyorsuló fogyatkozást mutat. A 80-as, 90-es, 2000-es évek elején olyan 10 százalékkal csökkent átlagosan a népesség aránya. Most az utolsó népszámlálás alkalmával ez megugrott és több mint 27 százalékkal csökkent a vajdasági magyarok létszáma, ami azt jelenti, hogy közel 70.000-el vagyunk kevesebben, mint tizenegy évvel ezelőtt. – mondta Badis Róbert szociológus.
Badis Róbert korábban a Demográfiai folyamatok és etno-kultúrális reprodukció vizsgálata a vajdasági magyarok körében című tanulmánya keretében, amely az Identitás Kisebbségkutató Műhely keretében jelent meg 2017-ben, a délvidéki magyarság demográfiai helyzetét mutatta be a 2011-es népszámlálást követő időszak statisztikai adatai alapján.
-Vajdaságban 1991 és 2002 között 49.284 volt a csökkenés számszerűsíthető mértéke, az összlakosságon belüli arány pedig 16,9-ről 14,28 százalékra módosult. Ennek két fő oka volt: az elvándorlás miatt bekövetkezett fogyatkozás (17.404 fő) és a negatív természetes népszaporodás (31.880 fő). 2002 és 2011 között eltelt kilenc évben a természetes népszaporodás következtében bekövetkezett fogyatkozás 26.923 fő, amiből kikövetkeztethető (figyelembe véve az asszimiláció mértékét), hogy valamivel kevesebb, mint 10 ezer vajdasági magyar hagyta el szülőföldjét és vándorolt el külföldre. – írja a tanulmányban.
Badis a kutatása során a Szerb Statisztikai Hivatal születésekre és halálozásokra vonatkozó statisztikai adatait használta fel, amelyeket éves bontásban rendszeresen közöl a hivatal. Ezen túlmenően Nem közölt adatokat is elemeztek, amelyeket a hivatal külön a kutatás céljából készített el.
A tanulmányból kiderül az is, hogy Vajdaságban 2011-ben 251.136 magyar nemzetiségű ember élt. Ez a szám közel 40 ezerrel volt kevesebb, mint 2002-ben.
2011 és 2017 között több, mint 18 ezerrel csökkent a vajdasági magyarok létszám csak a természetes fogyatkozásnak és az etnokulturális reprodukciós veszteségnek köszönhetően.
Tóth Szilárd poltiológus szerint valóban drámai a vajdasági magyar közösség fogyása.
-Tíz évvel ezelőtthöz képest az ország össz lakossága az nagyjából fél millióval kevesebb. Ebből a magyarok aránya az ami érdekes. A fél milliós fogyásból a magyarok kitesznek kicsivel több mint 70 ezret, ami azt jelenti, hogy a magyar közsség, ami tíz évvel ezelőtt az ország lakosságának körülbelül 4 százalékát tette ki a fogyásból 15 százalékot tesz ki. Ami azt jelenti, hogy legalább 4-5-szörös felülreprezentáltság van jelen. Az egész ország fogy. Erős a kivándorlás, alacsony a natalitás. Ezek a problémák minden régiót érintenek az országban. Azt, hogy a magyarok ennyire felülreprezentáltak a fogyásban, az természetesen az állampolgársági törvénynek a számlájára lehet írni. – mondta Tóth Szilárd.
A 2002 és 2011 közötti időszakban évente mintegy ezer főre volt tehető az elvándorlók száma. 2011-től ez a szám drasztikus növekedésnek indult és valamivel kevesebb mint 10 év alatt 6000-9000 fővel csökkent a vajdasági magyarság száma az elvándorás következtében. Az elvándorlók száma éves szinten eléri a 2000-2500 főt. Ebbe nincsenek beleszámolva azok a személyek, akik hivatalosan nem véglegesítették a külföldre való költözésüket.
