Az idén 20 éve fennállását ünneplő adai Dugát azzal a céllal alapították, hogy Ada község legégetőbb problémáival: a lakosság elszegényedésével, az iskolázatlansággal és a munkanélküliséggel foglalkozzon.
Szerbiában tizenegy szegénységcsökkentő iroda létezik, de jelenleg csak hat működik, mégpedig Begaszentgyörgyön, Szerbcsernyén, Nagykikindán, Pecsincén, Vlasontincén és Adán. Az adai Duga amellett, hogy segíti a rászorulókat, számos projektet dolgozott ki, ezek megvalósítása során sikeresen együttműködött a kormányzati szervekkel, a közszolgálati és magánszférával és más határon túli szervezetekkel csakúgy, mint a helyi önkormányzattal. Az adai önkormányzat és a szegénység csökkentésével foglalkozó bizottság sikeres együttműködésének köszönhetően például 2006 és 2011 között 321 személynek sikerült munkát biztosítaniuk.
Vesna Civrić, a községi szegénységcsökkentő iroda vezetője elmondta: a Duga révén sok mindenben javultak a rászoruló családok életkörülményei az elmúlt húsz év során, azonban a koronavírus-járvány a nélkülöző embereket sokkal jobban megviselte, mint azokat, akik tehetősebbek vagy könnyebben feltalálják magukat.
– Ezek a rászorulók nem fordulhatnak a gondjaikkal a szociális központhoz, mert az saját program alapján működik, és meg kell felelni egy csomó feltételnek, hogy onnan a rászorulók juttatásokat kaphassanak. A szegénységcsökkentő irodához egy ember évente négy alkalommal fordulhat, és mi pénzt adunk tüzelőanyagra, áramra, fűtésre, gyógyszertári számlákra. Ezt a pénzt az emberek nem kapják kézhez, hanem a számlákat vagy a költségeket befizetjük a szolgáltatónak vagy a szállítónak, és a rászorulók ezt az összeget ledolgozzák. Így például két köbméter fáért tíz nap társadalmilag hasznos munkát kell végezniük a közvállalatokban, a helyi közösségben, a civil szervezeteknél vagy ahol szükség van a munkájukra. Ez a program jól működik – mondja Vesna Civrić.
A Dugától az az idős vagy munkaképtelen személy is kaphat segítséget, aki nem tudja ledolgozni a támogatást, ilyen esetekben, ha van munkaképes családtag, az fogja ledolgozni a kapott összeget.
A Duga civil szervezet egy német testvérszervezettel, a Csilla von Boeselager Alapítvánnyal is együttműködik.
– Tőlük kapunk bútort, ruházatot, cipőt, amivel egy szegény embert ki lehet segíteni. A szociális központból egy munkatárs kimegy a terepre, és felméri, hogy a családnak mire van szüksége. Ha látjuk, hogy a ház rossz állapotban van, akkor közösen elmegyünk, és rendbe tesszük, kitakarítjuk, bemeszeljük és berendezzük – tudtuk meg Vesnától, akinek az elmondása szerint léteznek olyan községi tulajdonban lévő lakások, ahol nincs bevezetve a villanyáram. A lakhatási bizottság felállásával van remény arra, hogy ez a helyzet javulni fog a jövőben.
– Akadnak olyan gyermekek, akiknek úgy kellett részt venniük az online oktatásban, hogy az otthonukban nem volt áram. A lakhatási bizottság megalakulásával ezek a gondok megoldódhatnak. Fontos, hogy az önkormányzat és a szociális központ is támogat bennünket, mert ha a családok nem erősek, akkor az önkormányzat és az állam sem lesz az – jelentette ki Vesna.
A Duga vezetője elmondta, hogy a tavalyi év során a digitális oktatás okozta a legnagyobb fejtörést a nélkülözőknek, hiszen több család otthonában nincs áram, emellett ezeknek a gyermekeknek a többsége sem okostelefonnal, sem számítógéppel vagy táblagéppel nem rendelkezik. Szerencsére a moholi iskola gondot viselt róluk is, nekik a tananyagot kinyomtatták.
A napközi 20 éve működik, mintegy ötven diák marad ott iskola után tanulni. A helyi önkormányzat ezeknek a gyermekeknek napi egy meleg ételt is biztosít. A gyermekekkel három tanító néni foglalkozik magyarul, szerbül és roma nyelven. Ezeknek a gyermekeknek a szüleivel is foglalkoznak, akik esti iskolában tanulhatnak. Amikor ezek a személyek elvégzik az iskolát, szakma van a kezükben.
A Duga vezetője szerint azért fontos a nélkülöző családokat felkarolni, hogy minél kevesebb gyermek menjen el külföldre munkát keresni.
–Sokszor fájdalmasan érint, amikor azt mondják, hogy én csak a roma gyermekeket segítem. Mi mindenkinek segítünk, és a statisztika is azt mutatja, hogy mára sokkal több a nem roma szegény gyerek a községben, mint a roma. Azért támogatjuk a szegénységben élő családokat, hogy megelőzzük a fiatalok elvándorlását, mert akik elmennek, azok nem a saját közösségüket, hanem más közösségeket erősítenek – mondta Vesna Civrić.
Sadržaj je kreiran u okviru projekta „U sred stvari: Profesionalnim informisanjem ka unapređenju položaja mađarske nacionalne manjine u Srbiji – A dolgok közepébe: Professzionális tájékoztatással a szerbiai magyar nemzeti kisebbség helyzetének a javításáért“ koji je sufinansira Ministarstvo kulture i informisanja. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.
