A lakosság egynegyede tekinthető pszichológiailag sebezhetőnek
A mentális egészség és a jóllét egymással összefüggő kérdések, amelyeket különböző területeken – köztük az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és a szegénység leküzdésére irányuló erőfeszítések terén – hozott szakpolitikai döntések és intézkedések befolyásolnak.
Az európai lakosság mentális egészségi állapota már a koronavírus járvány előtt is aggodalomra adott okot, a világjárvány pedig súlyosbította a helyzetet.
Szerbia lakosságának körülbelül egynegyede tekinthető pszichológiailag sebezhetőnek, míg Szerbia minden hatodik lakosának (18,4%) van olyan rendellenessége, amely egy adott pillanatban szakmai figyelmet érdemelne. A mentális problémákkal küzdőknek azonban csak egyharmada fordult szakemberhez, a felnőtt lakosság több mint 10%-a pedig hónapokig, évekig szed nyugtatót anélkül, hogy pszichiáter segítségét kérné.
A szerbiai mentális egészséggel kapcsolatos kutatások eredményei arról árulkodnak, hogy szükség van ezzel a témával foglalkozni.
2022 folyamán a GIZ Német Nemzetközi Együttműködési Szervezet által végzett „Mentális egészség Szerbiában“ elnevezésű kutatás kiterjedt a mentális egészség felmérésére, azaz kilenc mentális zavar – depresszió, szorongás, öngyilkosság, obszesszív-kompulzív tünetegyüttes (kényszerbetegség), szomatizáció, étkezési zavar, poszttraumás stressz zavar (PTSD), pszichotikus spektrum szimptomatológiája és disszociatív tünettan.
A kutatás kimutatta, hogy az állampolgárok 18,4 százalékának vannak klinikailag jelentős panaszai, amelyek legalább egy rendellenesség tüneteihez köthetők.
A polgárok 21,6 százalékánál rögeszmés-kényszeres tüneteket jegyeztek fel, 15,6 százaléka depresszióval, 10,8 százaléka traumatikus élményekkel és étkezési zavarokkal küzd. 10,6 százalékuknál a szomatizáció tüneteit, 8,8 százalékuknál étkezési zavart, 7,2 százalékuknál szorongást diagnosztizáltak, 2,3 százalékuk pszichotikus zavarokkal, 1,8 százalékuk pedig disszociatív gondolati tünetekkel küzd.
A kutatásban részt vevők az érzelmi problémákat említették a legnagyobb problémaként és nehézségként, amellyel szembesülnek, ezt követi a munkanélküliség, trauma, stressz, elidegenedés, munkahelyi problémák, munkahely elvesztése, szakítás, szerelmi problémák, szenvedélybetegségek, viták, gyász, szeretett személy halála, válás, félelem, szegénység, alkoholizmus, erőszak, gyerekekkel kapcsolatos problémák, rossz családi kapcsolatok, mobbing, agresszivitás, elszigeteltség, koronavírus, betegség, tehetetlenség, diszkrimináció.
Ami a koronavírus-járványt és annak mentális egészségre gyakorolt következményeit illeti, a kutatások szerint Szerbiában a polgárok három százaléka volt depressziós a járvány előtt, és hat a járvány után, míg egyes európai országokban a járvány előtt 6,6 százalékuk, a járvány után pedig 26,6 százalékuknál jelentek meg a depresszió tünetei.
A kockázati tényezők közé tartozik a fiatal életkor, amelyben a tipikus rendellenességek a depresszió, a szorongás, az öngyilkosság, az étkezési zavarok és a PTSD, de a városi környezet és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz is.
A kutatásból az is kiderül, hogy a polgárok egyharmada szorult szakmai segítségre pszichológiai problémák miatt, valamint, hogy nagy százalékuk nem kért segítséget annak ellenére, hogy súlyos pszichés problémáik voltak.
A megkérdezett állampolgárok csaknem egyharmada, közülük 29,6 nyilatkozott úgy, hogy élete során valamikor szakemberhez fordult. A nők 37, míg a férfiak az esetek 22,2 százalékában kért szakmai segítséget.
A válaszadók a távolságot és a drága szakértői szolgáltatásokat jelölték meg a segítségkérés akadályaként.
Az is kiderült, hogy minden harmadik embernek volt közeli tapasztalata mentális problémákkal küzdő személlyel, de az is, hogy hazánkban a mentális zavarokkal küzdő emberek markáns megbélyegzése tapasztalható.
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy kiemelten fontosak a mentális egészség javítását célzó ingyenes szolgáltatások biztosítása Szerbia egész területén, amely lehetővé tenné az anyagi akadályok leküzdését, amelyeket kiemelt okként jelöltek meg a válaszadók. Olyan programok megvalósítása, amelyek csökkentik a pszichés problémákkal, mentális zavarokkal kapcsolatos megbélyegzést, de hatással vannak az önmegbélyegzés csökkentésére is, amely szintén fontos oknak bizonyult a segítségnyújtástól való elzárkózásra.
A GIZ kutatását 2022-ben végezték 1000 18 és 65 év közötti polgár válaszai alapján.
