Vízben, talajban, levegőben, de már az anyatejben is

A műanyag gyártása az 1950-es években lendült fel, amikor ez a csodálatos találmány a második világháború utáni szűkös időkben hatékony helyettesítő anyagként hódított, hiszen gazdaságos volt és felhasználási célja szinte korlátlan. A műanyag ipar fellendülését követően néhány éven belül ez a találmány egyre nagyobb teret hódított meg, napjainkban pedig már szinte mindenhol ott van, miközben lassan de biztosan világuralomra tör.

A műanyag csomagolások rendszerint a szemétbe kerülnek, majd egy idő után a talajba, a vizekbe, többek között az óceánokba és a tengerekbe. Az óceánokban a műanyagszennyezés növekedését már 1960-ban észlelték. Azóta a helyzet napról napra rosszabb. A legújabb kutatások szerint évente több mint 8 millió tonna hulladék kerül a tengerekbe és az óceánokba.

Az óceánok szennyezettségéről a The Gardien által készített feltáró cikkből az is kiderül, hogy a szennyezettség már akkora teret öltött, hogy az óceánok a levegőt is szennyezik, mivel a viharok a műanyag részecskéket a vízpermettel felszívják a légkörbe. A cikk szerint a Földön már vannak olyan helyek, ahol a havazáshoz hasonlóan, műanyag részecskék hullanak az égből.

A Environmental Investigation Agency, nemzetközi természet és környezetvédelmi szervezet kutatása szerint, ha hamarosan nem nem történik változás, 2040-re a tengerekben élő halak össztömegét meghaladó műanyaghulladék lesz a vizekben.

Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsának Nairobiban rendezett 50. csúcsán 173 ország aláírásával megszületett a javaslat, miszerint nem csak ajánlásokat, hanem kötelező érvényű megállapodást kell kötni a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében.  A tervek szerint az egyezmény a műanyagok teljes élettartamára vonatkozó előírásokat fog tartalmazni, így az alapanyagként használt olaj– és gázkitermeléstől kezdve, a gyártáson át egészen a megsemmisítésig komoly szabályozás léphet érvénybe. Emellett az egyezmény meghatározná és szabványosítaná a legkárosabb műanyagtípusokat, az egyszer használatos műanyagokat pedig teljesen kitiltanák a forgalomból.

Ezzel azonban a probléma nem szűnik meg teljesen, hiszen a műanyag már az ökoszisztéma minden részén megtalálható.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kimutatása szerint a tengeri műanyagszennyezés 15-30 százalékát a mikoműanyagok okozzák, amelyek a háztartásokból és az iparból származó szennyvízzel kerülnek a tengerbe. A mikorműanyag szennyezés 35 százalékát a mosás útján keletkező mikroszálak okozzák. A kutatások szerint egy mosással megközelítőleg 700.000 mikorműanyag részecske kerül a szennyvízbe.

A mikorműanyagok jelenlétét az ivóvízben is kimutatták. A New York-i Állami Egyetem (Fredonia) kutatói 14 ország 159 csapvízmintáját vizsgálták meg. A minták 81 százalékában találtak mikorműanyagokat. A legmagasabb mértéket az amerikai mintákban mutatták ki, míg az Európai Unió országaiból származó minták alacsonyabb mértékben voltak szennyezettek A csapvíz mellett a palackozot vizet is megvizságálták, de az eredmények nem lettek biztatóbbak. A vizsgálat szerint a palackozott vízben még több mikorműanyag részecske található, ami feltehetően a csomagolásból, azaz a műanyag palackból kerültek a vízbe.

A műanyag szennyezettség elleni küzdelem sürgető probléma, hiszen az élővilág, az állatok de az ember jövője is veszélyben van.

Egyes kutatások szerint a műanyagokban található biszfenol okozója lehet az endokrin rendellenességeknek, de okozhatnak meddőséget férfiak és nők esetében egyaránt. A biszfenol oka lehet a korai pubertásnak, a mell- és prosztatarák kialakulásának, nők esetében a policisztás ovárium szindrómának.

A legújabb kutatások az anyatejben is kimutatták a mikorműanyagokat.

Az olaszországban végzett vizsgálat során 34 egészséges, fiatal nő anyatejét vizsgálták meg. A levett minták háromnegyedéből mutattak ki mikorműanyag-szennyezést. Minden mintánál elvégezték a kontroll vizságlatot is műanyagmentes eszközökkel, de ugyanazt az eredményt kapták. A vizságlat során az anyatejben polietilén, PVC illetve polipropilén nyomait mutatták ki, ezek mind különböző csomagolóanyagokban felhasznált műanyagtípusok, és így is csak a két mikronnál nagyobb mikroműanyagok kimutatására voltak képesek, Raman-spektoszkópiai eljárással. A vizsgálat során a kismamákat kikérdezték a táplálkozási és vásárlási szokásaikról is, illetve arról, hogy mennyi tengeri eredetű élelmiszert fogyasztanak, és vásárolnak-e mikroműanyagot tartalmazó esztétikai szereket. A kutatók a vizsgálat során arra jutottak, hogy nincs korreláció az általuk vásárolt termékek és a műanyag-szennyezés jelenléte között, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezet mikroműanyagoktól való szennyeződése szinte elkerülhetetlen,  hiszen a mikorműanyagok a talajban, vízben, sőt már a levegőben is jelen vannak, állítják a kutatók.

 

POSTAVI ODGOVOR

молимо унесите свој коментар!
овдје унесите своје име