Hosszú még az út a törvényes lehetőségek megvalósításáig
Egyenlő hozzáférésük van-e a férfiaknak és a nőknek a költségvetés által bizotsított pénzforrásokhoz? Egyformán vesznek-e részt a döntéshozatalban? Mennyire veszik figyelembe a helyi önkormányzatok a költségvetés tervezésekor a társadalom különböző csoportjainak szükségleteit? Van, aki hangosabb és befolyásosabb, és van, aki láthatatlan. Így keletkeznek a társadalmi egyenlőtlenségek. Annak érdekében, hogy mindezt megelőzzük, 2016-ban jogi és törvényes keretet hoztak létre a nemi érzékeny politikák bevezetésére a költségvetés tervezésében. De valójában hova jutottunk el ebben a folyamatban? – erre próbáltak választ találni az Emberi Jogok és Demokrácia Užicei Központja által szervezett kerekasztal beszélgetésen.
A kétnapos szemináriumon, amelyre Tarán került sor, 10 szerbiai település önkormányzatának képviselői, civil szervezetek és a médiák képviselői vettek részt. A szemináriumon a fenntartható és nemek közötti egyenlőségre irányuló politikáról volt szó.
– Mi meghozhatjuk a menek közötti egyenlősére irányuló politikai elveket, amelyek meghatározott jogokat fognak biztosítani a férfiak és nők számára egyaránt, de ha ezek a jogok és lehetőségek nem szerepelnek a helyi költségvetésben, akkor mintha nem is lennének ilyen lehetőségek. A helyi költségvetés 17 programja közül már 2024-re mindegyik programnak válaszolnia kellett volna, és olyan szolgáltatásokat kellett volna biztosítania, amelyek egyformán szólnak nőknek és férfiaknak, lányoknak és fiúknak, a falvakban és a városokban élőknek, fogyatékossággal élőknek és azoknak, akik kevésbé foglalkoztathatók, valamint bizonyos kisebbségeknek is. – mondta Gordana Savić, az Emberi Jogok és Demokrácia Užicei Központjának munkatársa.
A jogi és törvényes szempontok mellett mit jelent még a nemi perspektíva a költségvetési folyamatban? Valójában ez a közfinanszírozási reform egyik alapvető eleme hazánkban, amely arra irányul, hogy polgáraink hatékonyabb és jobb szolgáltatásokat kapjanak a mindennapi életükben, ugyanakkor lehetőségeket teremtsen az egész gazdaság fejlődésére.
– A nemi egyenjogúsághoz igazodó költségvetés-tervezet bevezetése az egész költségvetési folyamatba az egyik alapvető közfinanszírozási reform Szerbiában, amely arra irányul, hogy polgáraink hatékonyabb szolgáltatásokat kapjanak a mindennapi életükben, valamint hogy lehetőségek alakuljanak ki az egész gazdaságunk fejlődésére – hangsúlyozza Lola Milojević, a nemi egyenlőség szakértője.
A szeminárium keretében arról is szó esett, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a polgárok és civil szervezetek a nemi egyenjogúsághoz igazodó költségvetés-tervezettel kapcsolatban?
– Saját tapasztalataim, és a szervezet tapasztalatai, ahol én is tevékenykedem, valamint más civil szervezetek tapasztalatai, akikkel együtt dolgozunk azt mutatják, hogy Szerbiában ez a gyakorlat a helyi szinteken még nem valósult meg. A civil szervezeteknek sürgetniük kell a nemi egyenjogúsághoz igazodó költségvetés alkalmazását. Először is saját magukat kell képezniük e tekintetben, míg a döntéshozóknak és a helyi önkormányzatoknak erősíteniük kell kapacitásaikat, és felelősséget kell vállalniuk annak végrehajtásáért és az abban kitűzött célok eléréséért. – mondta Ana Aćimov, az Óbecsei Ifjúsági Szervezet tagja.
Helyi szinteken jelen van a folyamat megértésének és a nemi egyenjogúsághoz igazodó politika végrehajtásához szükséges kapacitásoknak a hiánya, hangzott el a szemimáriumon.
– Nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzatok képviselői megértsék, hogy ebben a folyamatban egyformán kell részt venniük a polgároknak, valamint a különböző érdekelteknek, csoportoknak és civil szervezeteknek, hogy minden programot, amelyekből jelenleg 17 van, olyan módon alakítsanak ki, hogy azzal javítani lehessen a nők és férfiak jogai, szükségletei, vágyaik érvényesítése szempontjából az egész ország területén. – hangsúlyozza Lola Milojević.
Gordana Savić, az Emberi Jogok és Demokrácia Užicei Központjának képviselője hozzátette:
– Mi innen azt szeretnénk üzenni, hogy jó elemzés nélkül nincs jó terv. Ha van jó elemzés, akkor arra alapozva, és a polgárok részvételével lehet előrehaladni. Kétféle üzenetet szeretnénk küldeni. Az egyik üzenet a költségvetésen és a helyi szinten végzett tevékenységeken keresztül érkezik, a második üzenet pedig az, hogy minden évben elemzést kell végezni, és meg kell kérdezni a polgárokat, mire van szükségük.
Amikor a helyi önkormányzatok a költségvetés tervezésekor figyelembe veszik a társadalom különböző csoportjainak szükségleteit, akkor jön létre a társadalom gyorsabb fejlődéséhez és minden polgár számára jobb életminőséghez szükséges feltétel – ez az egyik következtetése a szemináriumnak.
