Ott “tiszta” a levegő, ahol nem mérik a szuszpendált részecskék koncentrációját

A levegő minőségéről Vajdaságban csak Újvidéken, Nagykikindán, Nagybecskereken, Szabadkán, Zomborban, Beocsinban, Mitrovicán és Pancsován rendelkeznek adatokkal, a többi településen, így Óbecsén sincsenek mérőállomások.

Az óbecsei illetékesek azonban úgy vélik, a városban jó a levegő minősége, és optimizmusukat egy hét évvel ezelőtti, mobil mérőállomással mért adatra alapozzák.

Dragan Kovačev gazdasággal és környezetvédelemmel megbízott tanácstag szerint 2013-ban kiválóak voltak az adatok, és a az elmúlt évtized többi mérése sem mutatott ki szennyezettséget.

Óbecsén szertifikált mérést évek óta az újvidéki Vatrogas Intézet végez, de ezek nincsenek összhangban a levegő minőségi követelményeit és a monitoring feltételeit szabályozó rendelettel: a 2017-es, 2018-as és a 2020-as jelentések szerint Óbecsén csak a kéndioxid, a nitrogéndioxid és a korom koncentrációját mérték, amelyek a megendett értékhatár alatt voltak, de a szuszpendált részecskékre vonatkozó adatok nélkül a légszenyezettségi adatok nem tekinthetők teljeskörűeknek –

Ognjan Pantić, a Belgrádi Nyitott Iskola munkatársa szerint ezért van az, hogy a levegő ott “tiszta”, ahol nem mérik a szuszpendált részecskéket. Az intézmény két éve gyűjtött mérési adatai szerint Szerbiában akkor jeletkezik nagyobb szennyezettség, amikor megnő a szuszpendált részecskék – a por, a korom és a füst keverékének – koncentrációja, ami rendkívül káros az egészségre.

Óbecsén arról sincsenek információk, hogy mivel és mennyire szennyezik a levegőt a helyi vállalatok, ugyanis bár a környezetvédelmi törvény erre kötelezi, az önkormányzat nem vezeti a környezetszennyezők helyi nyilvántartását.

– A Környezetvédelmi Ügynökség kezdeményezésére 300 pontenciálisan környezetszennyező cégnek postáztunk ki egy kérdőívet, amit március 30-áig kellett volna visszaküldeniük. Eddig csak 16-ot kaptunk vissza. Most az illetékes szolgálatokkal és felügyelőségekkel intenzívebben látogatjuk azokat a vállalatokat, amelyek nem jeleztek vissza – mondta el Dragan Kovačev. A környezetszennyezők nemzeti nyilvántartásában öt óbecsei cég szerepel, ezek adataiból az derül ki, hogy a Sojaprotein 2013 és 2019 között megháromszorozta a szuszpendált PM10 részecskék kibocsátását.

Az óbecsei Egészségház tüdőgyógyásza, dr. Dejan Dudvarski szerint az utóbbi öt évben jelentősen megnőtt Óbecsén a tüdőrákosok száma: míg 2016 előtt évente átlagosan 20 új megbetegést regisztráltak, addig 2020 október végéig több mint 50 ilyen esetük volt – a szakember szerint ehhez hasonló a helyzet másutt is a régióban.

Pantić szerint a részecskeszennyezettséget elsősorban a rossz minőségű tüzelőanyag és a nem elég hatékony kályhák okozzák, erre jelentene megoldást a háztartások energiahatékonyságának a növelése és a távfűtési hálózat kiterjesztése. Óbecsén ezzel szemben egyre kevesebben használják a távfűtést, Dejan Vuković, a Toplana Közvállalat igazgatója szerint az elmúlt öt évben 76 családi házat kapcsoltak le végleg vagy ideiglenesen a rendszerről, és mintegy 300 háztartás maradt az ügyfelük. Sok óbecsei szerint a vesztett ügyfelek száma ennél jóval nagyobb lehet, ugyanis a távfűtéses társasházak több lakásában és egyes házakban is mással fűtenek, mert a távfűtés drága, de egyelőre még a Toplana ügyfelei maradtak.

Óbecse azon kevés vajdasági önkormányzatok egyike, amely rendelkezik geotermikus furattal. A megújuló energia 30 százalékkal csökkenthetné a jelenleg gázzal működő távfűtés költségeit – a Toplana igazgatója szerint ha áttérnek az olcsóbb geotermikus víz felhasználására, sokkal több felhasználója lesz a távfűtő rendszernek. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az új rendszer kiépítése 3 millió euróba kerülne, és a beruházás költségei öt év alatt megtérülnének. Nyolc évvel a 3 millió dinárba kerülő tanulmány után nemrégiben megkezdődtek a furaton a munkálatok, amelyek eredményeképp szétválasztják majd a gázt és a vizet.

Egyelőre azonban egyre több az olyan ház, amelynek a fűtése miatt télen rossz a levegő minősége. Ezeket a házakat is az önkormányzatnak kellene ellenőriznie, de erőforrás híján főleg a kéményseprők jelentéseire kell hagyatkozniuk, ezek nyomán megy ki helyszínre a felügyelőség. Dragan Kovačev elmondása szerint a gumival és egyéb hulladékkal történő tüzelés tilos, az ezért kirótt büntetés háztartások és természetes személyek esetében 5.000 dinár.

A törvényes előírások be nem tartása, az ellenőrzés és a légszennyezettségi adatok hiánya, a zöld energia felhasználásának a mellőzése az önkormányzatok részéről valószínűsíti a szakemberek azon véleményét, mely szerint a levegő csupán ott tűnik tisztának, ahol nem végeznek rendszeres méréseket.