A mai üzleti világban egyre több munkáltató alkalmaz rugalmas munkaidő-beosztást, mert egyre inkább felismerik azt, hogy ez jó hatással van a munkavállalók teljesítményére és a cég eredményeire, így kölcsönösen hasznos megoldás mindkét félnek, különösen a kisgyermekes szülőknek.
Azt, hogy erre mekkora igény lenne, mutatja az is, hogy a megkérdezett szülők 88 százalékánál új munkahely kiválasztásakor fontos szempont lenne az, hogy a munkáltató ad-e erre lehetőséget. A kétségtelen előnyök ellenére a szerbiai önkormányzatok alig alkalmazzák a rugalmas munkaidőt. A szülők és az önkormányzatok ezzel kapcsolatos álláspontjáról Gordana Bjelobrk demográfus, az Egyenlők – A munka és a család összehangolásával a nemi egyengjogúságért elnevezésű projekt koordinátora nyilatkozott, aki ismertette az Ana és Vlade Divac Alapítvánnyal együttműködve megvalósult kutatás eredményeit.
A dolgozó szülők álláspontja
A legtöbb megkérdezett, kisgyermekes munkavállaló (78,5%) szerint a csúsztatott munkaidő sokban megkönnyítené a munka és a magánélet összehangolását, és a nyilatkozók 40 százaléka a rugalmas munkaszervezésnek ezt a formáját tekinti a legfontosabbnak, mert ennek köszönhetően korábban elmehetnének a munkahelyükről, elvihetnék a gyerekeket az óvodába, iskolába vagy elhozhatnák őket onnan, és a gyermekfelügyelet megszervezése is egyszerűbb lenne különösen akkor, ha mindkét szülő élhetne ezzel a lehetőséggel.
A szülők 26,8 százaléka úgy gondolja, hogy a munka és a magánélet jobb szervezéséhez a legjobban a munkaidő rugalmas elosztása járulna hozzá, amikor egy munkahéten belül egy-egy napon más-más munkaórát dolgozhatnának le a munkahelyükön.
-
Ennek az egyik formája az otthoni munkavégzés, ami a járvány alatt bevett szokás volt sok helyen, és a megkérdezettek harmada (33,1%) szívesen élne vele – persze azok, akik ügyfelekkel dolgoznak, ezt nem tehetik meg. A dolgozó szülők 35 százaléka preferált megoldásként a váltás kiválasztását jelölte meg, mert ezzel a házastársak jobban el tudnák osztani egymás között a feladatokat, és az apukák is több időt tölthetnének a gyerekeikkel. A túlóra opcionális elfogadásának a lehetőségét a legjobb megoldásként a megkérdezettek 28,5 százaléka jelölte meg – számolt be az eredményekről Bjelobrk.
A jelenlegi gyakorlat és az önkormányzatok tervei
A Szerbiát már hosszabb ideje sújtó negatív demográfiai trendek miatt a szerb kormány úgy döntöttt, hogy népesedéspolitika terén aktívabban cselekszik, és a célok között szerepel a munka és a szülői szerepvállalás összehangolása, de az önkormányzatok ezirányú intézkedéseinek a bevezetése is. A kutatás célja az volt, hogy hiteles információk birtokában lehessen olyan helyi szintű megoldásokat alkalmazni, amelyek megkönnyítik a szülők egyensúlyozását a munka és a családi kötelességek között.
A kutatás egy része sajnos arra világított rá, hogy az önkormányzatok nem nyújtanak elég lehetőséget arra a munkavállalóinak, hogy a rugalmas munkaidővel jobban, hatékonyabban tudják a összehangolni a munkát és a magánéletet, ami elsősorban a kisgyermekes szülőknek lenne nagyon fontos. Bjelobrk szerint a legtöbb község a közeljövőben sem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni.
A csúsztatott munkaidőt csupán a megkérdezett önkormányzatok 13,5 százaléka teszi lehetővé, de 53,1 százalékuk nem zárkózott el a jövőben ettől a megoldástól. Ebbe a rugalmas beosztásba tartozik az otthoni munkavégzés is, amire a koronavírus-járvány ideje alatt sok példa volt. Jelenleg a községek 41,9 százalékában nincs rugalmas munkaidő, ezeknek kevesebb mint a fele hajlik arra, hogy bevezetik ezt a modellt. Jelenleg a legelterjedtebb megoldás ezen a téren a túlóra opcionális elfogadása, amit az önkormányzatok 43,2 százaléka alkalmaz. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel, több mint a fele nyilatkozott úgy, hogy a jövőben a kisgyermekes szülőknek felajánlják azt a lehetőséget, hogy elfogadják-e a túlórát?
-
Az önkormányzatoknak mindössze a 16,2 százalékában lehet egy munkahéten belül különböző napi munkaórát dolgozni. A közigazgatási hivatalok alkalmazottai egyetértenek abban, hogy az óvodások és az alsós diákok szüleinek lehetővé kellene tenni a családi és a munkakötelességek könnyebb összehangolását. Erre óriási igény lenne: a megkérdezett férfiak 81, a megkérdezett nők 91 százaléka részesítené előnybe munkahelykeresés alkalmával azt a vállalatot, amelyik a munkavállalóinak lehetővé teszi a rugalmas munkaidő valamilyen formáját – mondta el Bjelobrk.
Sadržaj je kreiran u okviru projekta „U sred stvari: Profesionalnim informisanjem ka unapređenju položaja mađarske nacionalne manjine u Srbiji – A dolgok közepébe: Professzionális tájékoztatással a szerbiai magyar nemzeti kisebbség helyzetének a javításáért“ koji je sufinansira Ministarstvo kulture i informisanja. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.
