park

Milyen gyakran használjuk ki a köztereket és mennyire van igény a parkokra Vajdaságban?

Az emberek többsége nincs tisztában azzal, hány olyan közterület van a környékükön, amely kihasználatlan, teljesen elhagyatott, vagy ami még rosszabb rendezett területek, amelyeket keveset, vagy egyáltalán nem használnak a helyiek.

“Miközben a valamikori jövőben a város átépül a képzeletbeli turisták számára, akik majd egy nap élvezni fogják az aquaparkokat, a kirándulóhelyeket, a luxus wellnesshoteleket, sportpályákat, amelyeknek korszakos módon kell regenerálniuk a helyi gazdaságot, addig a Tisza menti polgárok átugorják a törött lámpa üvegeket a parkokban, már rég nem figyelnek fel a központban lévő omladozó épületekre, megkerülik a sáros ösvényeket a Tisza parton, és várják a napot, amikor végre elkezdhetnek élni abban a futurisztikus világban, amely a turistáknak épül.” – mondta Tanja Drapšin óbecsei újságíró, aki munkája során számos, a helyieket érintő társadalmi, szociális és környezeti témával is foglalkozik.

Tanja egy sorozatban jelenette meg munkáit, amelyekben a közterületekről írt, többek között a közparkokról, amelyeket meglátása szerint a polgárok csak ritka alkalmakkor látogatnak.

“A polgároknak szükségük van parkokra, ahol találkozhatnak egymással, de olyan helyekre is ahová elvonulhatnak. Olyan közterületekre van szükség, ahol az emberek jól érzik magukat, ahová kiülhetnek beszélgetni, vagy csak a távolból figyelni a járókelőket, vagy esetleg ahol nyugalomban olvashatnak a friss levegőn. Az udvarra való kilátáson kívüli perspektívára is szükség van. A polgároknak újra meg kellene tanulniuk élni a személyes területükön kívül is, az utcákon, parkokban, a folyó mellett, és nem csak a vasárnapi ebéd utáni családi séták keretében.” – mondta Drapšin.

A fejletebb országokban az emberek piknikeznek, szabadtéri játékokat űznek, napoznak, olvasnak a közparkokban, míg a Tisza menti településeken a közparkok inkább csak a nyugdíjasoknak vannak fenntartva, feltéve ha vannak padok, amelyekből ugyancsak egyre nagyobb a hiány az óbecsei parkokban. Ritka esetekben, egyes rendezvények alkalmával életre kelnek ezek a közterek, de az év legnagyobb részében arra várnak, hogy a helyiek meglátogassák őket.

Van-e valóban igény a közparkokra? Vagy csak a várostervezési osztály feltételezése miatt épültek ki?  Mennyire van beleszólásuk a helyieknek a közterek kialakításába? – tette fel a kérdést Drapšin, aki szerint manapság a polgárok többsége nem tudja, hogyan használhatná ki a közparkok által nyújtott lehetőségeket.

Úgy tűnik jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy mi az igényük azoknak a turistáknak akik megtöltik majd ezeket a parkokat, és mindazokat a köztereket amelyeket eladtunk a befektetőknek. Közben az ami valóban fontos a helyi polgárok számára valahol elsiklik. A nyilvános tereknek elméletileg nagyon fontos feladatuk van a város lakosainak közöségi és egyéni identitásának összefüggésében is, ezért olyan helyeknek kell lenniük, ahol mindannyian megtanulunk figyelni egymásra, és szocializálódunk. Az, hogy hogyan néznek ki az utcáink, a parkjaink vagy más közterületeink a mi döntésünk kell, hogy legyen, mert ez a miénk. Így elsősorban a mi igényeinknek és tetszésünknek kell, hogy megfeleljen, és másodlagosan azoknak akik meglátogatják városunkat. A közterületeket olyan helyekké kell alakítani ahol szép dolgokat élhetünk át, és ahol másokkal is kialakíthatunk szociális kapcsolatokat.

POSTAVI ODGOVOR

молимо унесите свој коментар!
овдје унесите своје име