“Mint az emberi élet elengedhetetlen feltételét, 2010 júliusában az ENSZ Közgyűlése alapvető emberi joggá nyilvánította a biztonságos és tiszta ivóvízhez és a megfelelő tisztálkodási és higiéniai lehetőségekhez való hozzáférést.” – áll az UNICEF hivatalos honlapján.
A Batut Közegészségügyi Inzétet adatai szerint Vajdaság területén a közcélú vízvezetékek mintegy 70 százaléka hibás, vagy nem működik megfelelően, a Szávától délre eső területeken lévő falvakban pedig kérdéses a vízvezetékek minősége, mivel ott csak rendszertelenül, vagy egyáltalán nem ellenőrzik azokat.
A Közegészségügyi Intézet vizsgálatai több évre visszamenőleg is azt mutatják, hogy az ország területén Vajdaságban a legrosszabb a víz minősége, és a hibás vízvezetékek száma évről évre növekszik. Több önkormányzat még mindig nem oldotta meg az elavult vízvezetékhálózat fejlesztését, és más, a víz minőségét befolyásoló problémákat, annak ellenére, hogy az ivóvíz kérdése már évek óta a kiemelt témák között szerepel.
2021-ben 156 település hálózatában vizsgálták meg a vizet, és mindössze 105-ben volt kielégítő a vízminőség.
A Közegészségügyi Intézet jelentése szerint Vajdaságban tizennégy településen 100 százalékban rossz a víz, többek között Temerin és Ada község területén is, de Piroson, Nagybecskereken, Nagykikindán sem sokkal jobb a helyzet. A legtöbb esetben fizikai-kémiai szennyeződést mutattak ki.
“Legtöbbször az arzén, a nátrium, vagy a bór magas koncentrációja okozza a gondot, ami a talajban is jelen van, de a szerves anyagok jelenléte is meghaladhatja a megengedett mértéket. Belgrádban és Újvidéken jó vízgyárak vannak, amelyek megfelelően megtisztítják a vizet, kisebb városokban nincs ilyen, ráadásul ott a vezetékhálózat is rossz” – magyarázta Božo Dalmacija egyetemi tanár, vízügyi szakember a Nova hírportálnak tett nyilatkozatában.
Temerinben 2003-tól tilos a csapvíz fogyasztása, de ez a probléma egyenlőre megoldatlan.
Temerinben, Szőregen, és Járekon is arzénes vizet fogyasztanak a lakosok, annak ellenére, hogy a Közegyészségügyi Intézet, amely a temerini víz minőségét elemzi, arra figyelmeztetett, hogy „az arzént olyan elemként ismerik el, amely rosszindulatú daganatokat okozhat“.
-Ezt nem is lehet víznek nevezni. Még fürdésre sem igen alkalmas, főzésre pedig mégúgysem. Mi Temerin Boldogasszonyfalva felé eső részén élünk. Nincs rendes víznyomás, ha fürdenénk a kádban szinte barnás, zavaros víz folyik a csapról, ami ráadásul büdös is, mint a fekália.” – nyilatkozta az egyik temerini asszony.
„Nem iszom a csapvizet, mivel nem alkalmas fogyasztásra, csak autómosáshoz használható.”- mondta egy temerini úr.
A Batut Intézet adatai szerint a temerini ivóvíz se mikorbiológiai, se kémiai szempontból nem felel meg az előírásoknak. Egy két évvel ezelőtt készült tanulmány szerint a vízben talált magas klórtartalom miatt a csapvíz veszélyt jelent a gyerekek, terhesek, és az időseg egészségi állapotára.
Az Együtt Temerinért képviselő csoport az elmúlt évek során 34 alkalommal indítványozta a képviselő-testületben, hogy a temerini vizet nyilvánítsák műszaki vízzé és biztosítsanak megfelelő ivóvizet a polgárok számára. A napirend kiegészítésére tett javaslatokat azonban minden alkalommal elutasították.
A községben lévő vízrendszer 40 éves és többnyire azbesztcementből készült csövekből áll.
Annak ellenére, hogy az elmúlt 18 évben a helyi lakosok és aktivisták több alkalommal is felhíták a figyelmet a problémára a Temerini Kommunális Közvállalat jelentéktelenítette a problémát, és a helyzetet kevésbé súlyosnak ítélte.
A temerini önkormányzat 2020-ban aláírt egy közbezserzési szerződést a vízellátás és szennyvízrendszer állapotát vizsgáló, többszempontú, értékelő tanulmány kidolgozását illetően, amely a vízhálózat javításának a célszerű megoldását segíti. A közbeszerzésre egyetlen cégcsoport jelentkezett, az újvidéki AG UNS Építészeti és Építőipari Intézet. A tanulmány elkészítésének összege megközelítőleg 4 millió dinár volt.
A pályázati dokumentum szerint a kiválasztott cégtől elvárták a meglévő víz- és szennyvíz rendszer állapotának az elemzését, valamint a vízellátás és a csatornahálózat fejlesztésére vonatkozó lehetőségek kidolgozását is.
A szennyvíz- és vízellátó hálózat jelenlegi állapotának a leírása szerint az ívóvíz rossz mikrobiológiai minőségét az elavult vízvezetékrendszer eredményezi. Ugyanakkor a megfelelő minőségi vízhasználat ésszerűsítése érdekében szükséges a vízellátó hálózaton keletkező veszteségek minimálisra csökkentése is, amely a rossz állapotban lévő vízhálózat cseréjével, felújításával valósítható meg. 2018-ban a vízvezetékhálózat vízvesztesége éves szinten 275.000 köbméter volt.
A tanulmány értékelését követően 2021-ben pályázatot írtak ki a Staro Đurđevo forrásnál tervezett vízgyár tervdokumentációjának kidolgozására. A tervdokumentáció kidolgozására 20 millió dinárt biztosítottak.
Idén augusztusban bocsátották közszemlére a terveket. A vízforrás a Temerintől dél-keletre lévő mezőgazdasági földterületen található. A munkálatok még nem kezdődtek meg.
Az ivóvíz kérdésével a Temerini Ökológiai Kezdeményezés civil szervezet aktivistái is foglalkoznak. Több alkalommal is a saját költségükön megrendelték a víz ellenőrzését. Egy Magyarországon elvégzett elemzés szerint:
“… a temerini község több pontján a vízben levő arzénmennyiség alaposan meghaladja az engedélyezett szintet.”
Az elemzések szerint a víz különböző mérgező anyagokat tartalmaz, emiatt se ivásra, se főzésre, de még tisztálodásra sem alkalmas.
Az aktivisták december 12-én lakossági fórumot tartanak, amely központi témája lesz a helyi vízszolgáltatás. A fórumon jelen lesz Danica Grujičić egészségügyi miniszter, a Közegészségügyi Intézet illetékesei, valamint a helyi polgármester és a Temerini Kommunális Közvállalat igazgatója is.
A fórum az Egészséges környezetben való élethez való jog elnevezésű projekt keretében valósul meg. A belépés minden érdeklődő számára ingyenes.
